Be lehet-e jutni valamelyik gimnáziumba a központi felvételi megírása nélkül? Ahol kötelezővé tették az írásbelit és a szóbelit, ott hány pontot lehet szerezni a vizsgákkal? Milyen tantárgyakat vesznek figyelembe a hozott pontok számításakor? Összefoglaltuk a középiskolai felvételi legfontosabb pontszámítási szabályait.
A középfokú iskolák a jelentkezőket háromféle szempontrendszer alapján rangsorolhatják:
A központi írásbeli felvételit csak a gimnáziumok és a technikumok tehetik kötelezővé, de közel sem mindegyik intézmény dönt így.
1. Tanulmányi eredmények
Tanulmányi eredmények alatt kizárólag az általános iskolai bizonyítványban, félévi értesítőben szereplő osztályzatokat kell érteni. Tehát nem számít a nyelvvizsga, a tanulmányi versenyen, a sportversenyen elért eredmény.
Az, hogy milyen tantárgyakból nézik a jegyeket, nem egységes - minden részletszabályról maguk az iskolák döntenek. A tanulmányi eredmények számításakor a jelentkezés tanévének félévi eredményeit is figyelembe lehet venni, a magatartás és a szorgalom kivételével.
2. Ha van írásbeli (és szóbeli) vizsga is, mi számít?
A középiskolák maguk döntik el, kötelezővé teszik-e a központi írásbeli felvételit - ha így döntenek, az ott megszerzett eredmény a maximális felvételi összpontszám legalább 50 százalékát meghatározza. A gimnáziumok és technikumok arról is dönthetnek, hogy mindkét tárgyból (vagyis magyar nyelvből és matematikából) vagy csak az egyikből teszik kötelezővé a felvételi vizsgát.
Az is előfordulhat, hogy az egyik tantárgyból elért eredményeket nagyobb súllyal számítják be, mint a másik tárgyból szerzett pontokat. Ha szóbelizni is kell, mert az adott középiskola ezt előírja, a szóbeli felvételi eredménye maximum a felvételi összpontszám 25 százalékát határozhatja meg.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
