A holokauszttal kapcsolatos tévhitek már nemcsak a neten, hanem az iskolák falai között is terjednek.
A tanárok nincsenek tisztában azzal, pontosan honnan és mikor indult a holokauszt, a legtöbben pedig azt sem tudják, mekkora volt a zsidóság lélekszáma a náci Németországban. A megkérdezettek kevesebb mint fele tudja, mi volt a brit kormány reakciója, amikor tudomásukra jutott, mit tesznek a nácik – derül ki a University College London kutatásából, amelyről a BBC írt. A felmérésben 1077 pedagógust kérdeztek meg, közülük 964-en a közelmúltban beszéltek a holokausztról tanóráikon.
„Ha az a cél, hogy megakadályozzuk hasonló események megismétlődését, akkor biztosan kell tudnunk és értenünk, miért történt” – magyarázza Dr. Andy Pearce professzor, hozzátéve, ha a tanárok tévhiteket adnak tovább tanítványaiknak, az táptalaj az összeesküvés-elméletek gyártásának, a holokauszt megkérdőjelezésének.
A UCL főtitkára ugyanakkor a tanárok védelmében azt hangsúlyozta, az iskolák vezetőségei és a pedagógusok küzdenek az interneten terjedő fals információk ellen, a zsúfolt tanmenetek miatt ugyanakkor nehéz minden témára egyenlő figyelmet fordítani.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
