A holokauszttal kapcsolatos tévhitek már nemcsak a neten, hanem az iskolák falai között is terjednek.
A tanárok nincsenek tisztában azzal, pontosan honnan és mikor indult a holokauszt, a legtöbben pedig azt sem tudják, mekkora volt a zsidóság lélekszáma a náci Németországban. A megkérdezettek kevesebb mint fele tudja, mi volt a brit kormány reakciója, amikor tudomásukra jutott, mit tesznek a nácik – derül ki a University College London kutatásából, amelyről a BBC írt. A felmérésben 1077 pedagógust kérdeztek meg, közülük 964-en a közelmúltban beszéltek a holokausztról tanóráikon.
„Ha az a cél, hogy megakadályozzuk hasonló események megismétlődését, akkor biztosan kell tudnunk és értenünk, miért történt” – magyarázza Dr. Andy Pearce professzor, hozzátéve, ha a tanárok tévhiteket adnak tovább tanítványaiknak, az táptalaj az összeesküvés-elméletek gyártásának, a holokauszt megkérdőjelezésének.
A UCL főtitkára ugyanakkor a tanárok védelmében azt hangsúlyozta, az iskolák vezetőségei és a pedagógusok küzdenek az interneten terjedő fals információk ellen, a zsúfolt tanmenetek miatt ugyanakkor nehéz minden témára egyenlő figyelmet fordítani.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
