A holokauszttal kapcsolatos tévhitek már nemcsak a neten, hanem az iskolák falai között is terjednek.
A tanárok nincsenek tisztában azzal, pontosan honnan és mikor indult a holokauszt, a legtöbben pedig azt sem tudják, mekkora volt a zsidóság lélekszáma a náci Németországban. A megkérdezettek kevesebb mint fele tudja, mi volt a brit kormány reakciója, amikor tudomásukra jutott, mit tesznek a nácik – derül ki a University College London kutatásából, amelyről a BBC írt. A felmérésben 1077 pedagógust kérdeztek meg, közülük 964-en a közelmúltban beszéltek a holokausztról tanóráikon.
„Ha az a cél, hogy megakadályozzuk hasonló események megismétlődését, akkor biztosan kell tudnunk és értenünk, miért történt” – magyarázza Dr. Andy Pearce professzor, hozzátéve, ha a tanárok tévhiteket adnak tovább tanítványaiknak, az táptalaj az összeesküvés-elméletek gyártásának, a holokauszt megkérdőjelezésének.
A UCL főtitkára ugyanakkor a tanárok védelmében azt hangsúlyozta, az iskolák vezetőségei és a pedagógusok küzdenek az interneten terjedő fals információk ellen, a zsúfolt tanmenetek miatt ugyanakkor nehéz minden témára egyenlő figyelmet fordítani.
A hetedikes lányok több mint 80 százaléka kapta meg tavaly a HPV elleni védőoltást, a fiúknál azonban még mindig kevesebben élnek a lehetőséggel. Pedig a korszerű oltási stratégia szerint a vakcina nemtől függetlenül ajánlott.
Jelenleg az oktatási tárca azon is dolgozik, hogyan lehet méltányosan és jogszerűen kivonni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről a tanárszakokat.
Nem mindennapi hibával kerültek a diákokhoz egyes nyolcadik osztályos magyar nyelvtankönyvek Szerbiában: a kiadvány borítóján a „Magyar nyelv” felirat helyett „Magar nyelv” szerepel.
Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy az óvodák és az iskolák zökkenőmentes, mindennapi működését nem csak a NOKS-dolgozók, hanem például konyhások, karbantartók, technikai munkatársak is segítik, ezért az ő bérüket is rendezni kellene.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Szeptember 8-ig lehet véleményezni azt a rendelettervezetet, mely szerint diákonként 26 ezer forintos egyszeri rezsitámogatást kapnak az egyházi iskolák. Miért jár 35 százalékkal több állami pénz ugyanazért a közfeladatért egy egyházi iskolának, mint egy civil alapítványi intézménynek?
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
