Bár az iskolaigazgatók megtudhatják, a tanárok és dolgozók közül kik oltatták be magukat, a minisztérium azt ígéri, semmilyen hátrány nem éri a későbbiekben azokat, akik nem kérik az oltást.
Tájékoztatom, hogy a tárca nem kötelezte adatgyűjtésre az iskolaigazgatókat és természetesen semmilyen hátrány nem éri a későbbiekben azokat, akik nem kérik az oltást
- válaszolta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára Arató Gergely DK-s képviselő írásbeli kérdésére. A politikus azt szerette volna megtudni, hogy valóban adatgyűjtésre kötelezte-e a minisztérium az iskolaigazgatókat.
Hétvégén derült ki ugyanis, hogy egy friss rendelet értelmében az óvodák, kollégiumok és iskolák vezetői megtudhatják, hogy a náluk közalkalmazottként vagy munkaviszonyban dolgozók (közülük a szöveg nem a tanárokat, hanem a gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő munkát végzőket emeli ki külön) megkapták-e a Covid elleni oltást, illetve „az egyéb módon védettséggel rendelkező személyeknek” meddig tart a védettségi időtartama.
A szabály csak az Emberi Erőforrások Minisztériuma alá tartozó iskolákra vonatkozik, a szakképzésre nem, hiszen az az Innovációs és Technológiai Minisztérium területe.
Rétvári Bence válaszában kiemelte, a kormány célja, hogy az iskolák továbbra is jelenléti oktatásban tudjanak működni. Hozzáteszi, a jogszabályok szerint az oltási jelentkezéseket az iskola orvosa kezelni, az adatok pedig a diákok egészségügyi kartonjának részei lesznek.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
