Nem megy a matek: ezekből a tantárgyakból buktak meg a legtöbben az előző évben

Összesen több mint tizenegyezer 5-12. osztályos diák bukott meg tavaly legalább egy tantárgyból, tehát nekik most évet kell ismételniük. A legtöbb év végi egyest most is matematikából, történelemből és nyelvtanból írták be.

  • Csik Veronika

Összesen 14 451 diáknak kell évet ismételnie szeptembertől az Oktatási Hivatal honlapján elérhető statisztika szerint, mert megbukott valamelyik tantárgyból a 2020/2021-es tanévben. Ugyanakkor jóval kevesebben buktak meg most, mint egy évvel ezelőtt, amikor 19 496 volt az évismétlésre kötelezettek száma.

A 2020/2021-es tanévben a 7. évfolyam elvégzése okozta a legnagyobb nehézséget a diákoknak: ezt 4695 diáknak kell most megismételnie. Ezután a 6. és az 5. évfolyam következik, a középiskola befejezése előtt a 12. osztályt viszont kevés diáknak kell újrajárnia. Nemcsak összesítettben volt a legnehezebb a 7. osztály, hanem fizikából, kémiából, biológiából és földrajzból is a diákok nagy része a 7. évfolyamon bukott meg.

A legtöbb bukás matematikából (8019), történelemből (5385) és magyar nyelvből (4691) volt, de magyar irodalomból (4592), az angol (3364) és a természettudományos tárgyak is a nehezebbek közé tartoznak. Testnevelésből 1069-en, informatikából 2194-en, németből 1460-an, ének-zenéből 950-en, technikából pedig 732-en buktak meg az előző tanévben.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.