Létszámtól függően a saját iskola vagy egy közeli intézmény szervezi majd az oltást a tanév elején.
"A diákok és a pedagógusok átoltottságának köszönhetően az idei iskolakezdés jóval biztonságosabb, mint az egy évvel ezelőtti" - írja közleményében bizakodóan az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). A minisztérium tájékoztatása szerint a 12-17 éves korosztályban eddig közel 200 ezren regisztráltak oltásra és 162 ezren (81%) már meg is kapták azt.
Ahogy ma már írtunk róla, az Emmi kijelentette, nem csak a tanév előtti utolsó két napon, oltanak majd. Augusztus 30. és 31., valamint szeptember 2. és 3. napokon az iskolákban is lesz oltási akció. A szülők az iskolától kapnak tájékoztatást és augusztus 25-ig az iskolának vissza kell jelezniük, hogy kérik, vagy nem kérik a gyermeküknek az oltást.
Hogyan zajlik majd az oltás?
A szülőnek legkésőbb augusztus 25-ig kell vissza jeleznie az iskolának, hogy kéri, vagy nem kéri az oltást. Az iskolák ez alapján összesítik az oltási igényeket - írja az Emmi -, és a létszám alapján vagy a saját iskolában vagy egy közeli iskolában lesz kijelölve az oltás helyszíne, amelyről a szülők az oltás pontos időpontjával együtt külön értesítést fognak kapni.
Az oltásra a 18 év alatti diákoknak magukkal kell majd vinniük a kitöltött szülői hozzájáruló nyilatkozatot, a 18 évnél idősebbeknek pedig a jelentkezési lapot. Ezeket a szülők emailben megkapják. Az eső oltást követően 3 hét múlva lesz a második oltás ugyanabban az iskolában, ahol az első oltás is történt.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
