Mégis kéne minden iskolába kémiatanár - 4–5 éven belül padlóra kerülhet a közoktatás

Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke szerint nem kell minden iskolába külön kémiatanár, a szakszervezet szerint viszont 4–5 éven belül padlóra kerülhet a közoktatás.

  • Csik Veronika

Leadnak két kémiaórát a helyi általános iskola felső tagozatán, majd miután végeztek, beszállnak a kocsijukba és visszautaznak a saját anyaintézményükbe, ahol elvégzik az adminisztrációt, esetleg ellátnak egy ügyeletet. Majd másnap a reggeli órájuk után újra útra kelnek, hogy egy másik közeli intézményben tegyék meg ugyanezt - „áttanító pedagógusnak” – vagyis köznapi nevén utazó tanárokról írt a hvg.hu.

„Hontalan tanárok” ingáznak a falusi iskolák között, ahol egyre súlyosabb a pedagógushiány

Évek óta komoly tanárhiánnyal küzdenek a kistelepülési iskolák, amelyek a nyugdíjba vonulók helyére egyre nehezebben tudnak felvenni új tanárokat: főként gyógypedagógusokat, informatika és természettudományos szakosokat keresnek hiába. Sok pedagógus párhuzamosan három-négy iskolában tanít, naponta ingázva a települések között, az iskolaigazgatók pedig – jobb megoldás híján – „bartereznek”.

Ezek a tanárok óraadóként több iskolában is tanítanak egyszerre, főleg olyan régiókban, ahol nagy hiány van szaktanárokból. A Klebelsberg Központ elnöke szerint ez nem probléma.

„Különösen az alacsony diáklétszámú intézmények esetében igaz ez, ahol évfolyamonként egy-egy osztály van csak, és így négy-öt iskola tudja párhuzamosan megadni egyetlen kémiatanárnak a teljes álláshoz szükséges óraszámot. Ilyen esetekben tehát az a legfontosabb feladat, hogy biztosítsuk a szakos ellátottságot, akkor is, ha esetleg az adott kisebb iskolában nincs saját állományban egy-egy szaktanár” - mondta korábban.

A rendszer az iskoláknak is nehéz

"A munkát becsülettel elvégzik, de alapvetően nem szeretjük ezt a rendszert. Nincsenek bent az értekezleteken, nem vesznek részt az iskola életében” - mondta a hvg.hu-nak nyilatkozó vidéki falusi iskola tanára. Az iskoláknak azonban a legtöbbször nincs más választása, hiszen énektanárokat, technika tanárokat ma már lasszóval is nehéz fogni.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) számításai szerint jelenleg körülbelül 12 ezer főállású pedagógus hiányzik a közoktatásból. Hozzáteszik, a nyugdíjazások és a pályaelhagyás miatt a mostani 146 ezres létszám (ebben az óvodák, az általános iskolák és a középiskolák is benne vannak) a következő öt évben körülbelül 22 ezer fővel fog csökkeni.

A tanárok teljesen ki vannak zsigerelve, sokan 1-2 év után el is hagyják a pályát - ez nem csoda, hiszen Uniós viszonylatban Magyarországon kifejezetten magas, 56 órás munka jut egy tanárra.

A PSZ alelnöke, Totyik Tamás úgy véli, a vészharangot már rég meg kellett volna kongatni, ha ugyanis nem lesz változás, akkor 4–5 éven belül padlóra kerül a közoktatás.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A szakképzést választó diákok egy része már az iskolában szakmát váltana

A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.

Megalakulása óta közel 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar

2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.

Ötödik és nyolcadik osztály között veszik el a tanulási kedv: 6+6-os iskolarendszert javasolnak a szakértők

A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.

Vidnyánszky Attila bocsánatot kért az SZFE átalakításáért, majd felsorolta, miért volt jó a modellváltás

Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.