Akár évtizedekig negatív hatással lehet a gyermekek fejlődésére az iskolák bezárása - figyelmeztetett az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF).
Az új tanév előtt érdemes egy kicsit körbenézni a világban - döbbenetes hatása volt az iskolabezárásoknak. James Elder, az UNICEF szóvivője szerint a járvány miatt több mint hatszáz millió gyerek marad ki az iskolából.
Az online oktatás megoldás lehetett volna, de a probléma egyes országokban komolyan jelen van. Például az iskolaköteles gyerekek közel 40 százaléka nem jár iskolába Afrika keleti és déli részén. A járvány előtt 37 millió gyerek maradt ki az iskolából, de a pandémia miatt elrendelt iskolabezárások miatt ez a szám 32 millióval nőtt.
A szóvívő azt is hozzátette, hogy csak Ugandában a 10 és 24 év közötti korosztályban több mint ötödével emelkedett a terhességek száma. James Elder szerint a probléma olyan komoly, hogy a védőoltások hiánya miatt a szegényebb országokban az iskolák újranyitását nem szabadna a tanárok és a diákok immunizálásához kötni.
Az UNICEF előrejelzése szerint mindennek hatása évtizedeken keresztül érezhető lesz. Sőt a szervezet becslései szerint a tanulmányaikat be nem fejező diákok nemzedéke összességében tíz billió dollárral kevesebbet fog keresni élete során.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
