Szerbiában bíznak a tantermi tanévkezdésben, de felkészültek a távoktatásra is

A szerb oktatási miniszter szerint mindenki azt szeretné az országban, ha a megszokott módon kezdődhetne el szeptemberben a tanév, de ez attól is függ, hogy milyen arányú lesz akkor az átoltottság, és hogy mit javasol a koronavírus-járvány kezelésével megbízott válságstáb.

  • Eduline/MTI

Egyelőre ugyanis a nagykorú lakosság kevesebb mint felét oltották be, de augusztus végéig még nőhet az átoltottság aránya - mondta a miniszter. Arra kérte a 17-35 év közötti korosztályt, hogy minél nagyobb arányban oltassa be magát a járvány legyőzése érdekében.

Azt is hozátette: az oktatási rendszer felkészült arra is, ha ismét távoktatást kellene bevezetni, de mindenki abban bízik, hogy a tanév a tantermekben kezdődik majd.

Korábban írtunk róla, hogy már Németországban is napirendre került a tanévkezdés kérdése. Itt 1500 diák vizsgálata után vonták le azt a következtetést, hogy a delta vírus nem veszélyesebb a gyerekekre, mint a korábbi Covid–19-mutánsok. Éppen ezért úgy vélik, az iskolák bezárása sokkal nagyobb veszélyt jelent a társadalom normális működésére, mint amekkora problémát jelenthet a delta vírus megjelenése az oktatási intézményekben.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.