Kedden reggel is bombariadó van több budapesti iskolában
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
Folyamatosan csökken az EU-ban a korai iskolaelhagyók száma, Magyarországon azonban még ebben is van hova fejlődni, ha szeretnénk elérni a 2030-ra kitűzött Uniós célokat.
Az oktatásból idő előtt kikerülő 18–24 évesek száma az elmúlt 10 évben az Európai Unióban egyre kisebb: a 2010-es 13,8%-ról az átlag 2020-ban 10% alá csökkent – derült ki az Eurostat friss jelentéséből.
Hátulról a hatodikak
Tíz év alatt külön nézve az országokat szinte az összes EU-tagállam hozta a javulást, kivéve Magyarországot, Szlovákiát, Csehországot, Svédországot, Luxemburgot és Bulgáriát - ezekben az országokban nemhogy csökkent volna az előző évhez képest, egyenesen nőtt a korai iskolaelhagyók aránya. A legrosszabbul Málta, Spanyolország, Románia, Olaszország, Bulgária, Magyarország és Ciprus teljesít.
Uniós terv 2030-ra minden országban 9% alá csökkenteni a számot. Magyarország jelenleg 13%-os iskolaelhagyási arányokat tud felmutatni.

Tizennyolc tagállam egyébként már teljesítette 2030-ra kitűzött célokat. Belgium, Csehország, Észtország, Írország, Görögország, Franciaország, Horvátország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Portugália, Szlovénia, Szlovákia, Finnország és Svédország tíz évvel előzte meg a többieket.
| Diplomaszerzésben sem jeleskedünk |
Tízből négy 25-34 évesnek van diplomája - ez az európai uniós átlag, amelytől Magyarország még mindig jócskán lemarad. Legalábbis erre utalnak a 2020-as statisztikák. |
A srácok előbb lelépnek
A statisztikák szerint a fiúkra jellemzőbb, hogy korábban lépnek ki az oktatásból, mint a lányok. Tavaly átlagosan a fiúk 11,8%-a, míg a lányoknak csupán 8%-a volt korai iskolaelhagyó. 2019-hez képest a korai iskolaelhagyók aránya egyébként változatlan.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Kereshetővé váltak a középiskolák által meghirdetett képzések, illetve azt is közzétették az intézmények, hogyan számolják a pontokat a felvételin.
Jelentős lehet a különbség a különböző mesterszakokon végzettek fizetései között: van, ahol egymillió forint feletti a bruttó átlagkereset, míg több helyen az 500 ezer forintot sem éri el egy pályakezdő fizetése.
A pedagógusokat is megkérdeznék arról, szerintük hol érdemes húzni a tananyagon.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
A szakszervezet szerint az ígéretnél lényegesen alacsonyabb mértékű emelésről szóló bejelentéssel a legnagyobb probléma az, hogy nem derült ki, mennyi a tényleges bruttó emelés.
Arculcsapásnak tartja a közgyűjteményi, könyvtári és közművelődési dolgozóknak bejelentett 10,7 százalékos béremelést a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ). A szervezet a bejelentés óta sorra osztja meg közösségi oldalán azoknak a kollégáknak a fényképeit, akik hiába várták az érdemi béremelést. A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Mutatjuk az új dátumot.