A legtöbb országban csökkent, Magyarországon nőtt a korai iskolaelhagyók száma

Folyamatosan csökken az EU-ban a korai iskolaelhagyók száma, Magyarországon azonban még ebben is van hova fejlődni, ha szeretnénk elérni a 2030-ra kitűzött Uniós célokat.

  • Csik Veronika

Az oktatásból idő előtt kikerülő 18–24 évesek száma az elmúlt 10 évben az Európai Unióban egyre kisebb: a 2010-es 13,8%-ról az átlag 2020-ban 10% alá csökkent – derült ki az Eurostat friss jelentéséből.

Hátulról a hatodikak

Tíz év alatt külön nézve az országokat szinte az összes EU-tagállam hozta a javulást, kivéve Magyarországot, Szlovákiát, Csehországot, Svédországot, Luxemburgot és Bulgáriát - ezekben az országokban nemhogy csökkent volna az előző évhez képest, egyenesen nőtt a korai iskolaelhagyók aránya. A legrosszabbul Málta, Spanyolország, Románia, Olaszország, Bulgária, Magyarország és Ciprus teljesít.

Uniós terv 2030-ra minden országban 9% alá csökkenteni a számot. Magyarország jelenleg 13%-os iskolaelhagyási arányokat tud felmutatni.

Eurostat

Tizennyolc tagállam egyébként már teljesítette 2030-ra kitűzött célokat. Belgium, Csehország, Észtország, Írország, Görögország, Franciaország, Horvátország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Portugália, Szlovénia, Szlovákia, Finnország és Svédország tíz évvel előzte meg a többieket.

Diplomaszerzésben sem jeleskedünk

Tízből négy 25-34 évesnek van diplomája - ez az európai uniós átlag, amelytől Magyarország még mindig jócskán lemarad. Legalábbis erre utalnak a 2020-as statisztikák.

A srácok előbb lelépnek

A statisztikák szerint a fiúkra jellemzőbb, hogy korábban lépnek ki az oktatásból, mint a lányok. Tavaly átlagosan a fiúk 11,8%-a, míg a lányoknak csupán 8%-a volt korai iskolaelhagyó. 2019-hez képest a korai iskolaelhagyók aránya egyébként változatlan.

Eurostat

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.