A francia nyelvből és a filozófiából érettségizők mellett közel 183 ezer általános iskolás diák számára is nagy nap a mai, ugyanis szerdán tartják az idegen nyelvi méréseket. Ez minden diákot érint, aki első idegen nyelvként angolt vagy németet tanul és 6. vagy 8. osztályos.
A hatodik alkalommal megszervezett mérés azt vizsgálja, hogy a tanulók nyelvtudása az első tanult idegen nyelvből megfelel-e a tantervi követelményekben a KER (közös európai referenciakeret) szerint előírt szinteknek. A 6. osztályosok A1-es, a 8. osztályosok pedig A2-es szintű feladatlapot kapnak. A feladatsorok két részből állnak (hallott és olvasott szöveg értése), a kitöltésükre kétszer 30 perc áll rendelkezésre.
Az Oktatási Hivatal (OH) adatai szerint a 6. évfolyamon angol nyelvből mintegy 67 400, német nyelvből több mint 21 000, a 8. évfolyamon angol nyelvből csaknem 71 000, német nyelvből közel 23 600 tanuló vesz részt a mérésben.
Az eredményeket az érintett általános iskolák az OH által kiadott javítókulcsok alapján értékelik. Az elvégzett vizsgálatok tanulói és intézményi adatait az iskoláknak - idegen nyelvenként és évfolyamonként - június 11-ig kell közzétenniük a honlapjukon, illetve a megszokott kommunikációs csatornájukon, valamint elküldeniük az OH-nak.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
