Lazítanak a veszélyhelyzet idejére elrendelt szabályokon.
Május 10-től az óvodások és iskolások esetében lehetővé válik a sportlétesítmények, az uszodák, az edzőtermek és a jégpályák szervezett keretek között (testnevelésóra, sportszakkör, iskolai sportkör vagy sportoktatás) történő látogatása
- áll a legfrissebb Magyar Közlönyben.
Az iskolákban egyébként - ahogyan arról korábban már többször is beszámoltunk - május 10-től mindenhol újraindul a jelenlét oktatás, azaz most már az alsósokon kívül a felsőfök, illetve a középiskolások, a szakképző intézményekben, valamint a felnőttképzésben tanulók is visszaülhetnek a padokba.
Azonban azok számára is van egy kiskapu, akik tartanak a vírustól, ezért még nem szívesen mennének közösségbe, a kormány ugyanis az ADOM Diákmozgalom petíciójára reagálva közölte: az iskolák saját hatáskörben dönthetnek a hiányzás engedélyezéséről, ha azt kérvényezi a szülő. Mindez azt jelenti, hogy ugyanúgy fogják kezelni május 10-től a felsősöket és a középiskolásokat, mint korábban az alsósokat. Tehát, ha innen letöltitek a kérelemmintát és kitöltitek, aláíratjátok a szülővel, majd bekülditek az igazgatónak, akkor az iskola dönthet úgy, hogy engedélyezi a hiányzást.
Egy másik rendeletben arról is szó esik, hogy “a felsőoktatási intézmény rektora dönthet az oktatás – így különösen a hallgatók gyakorlati képzésének, valamint a tanulmányi és vizsgaszabályzat szerint hallgatói jelenlétet igénylő tudásmérésnek – személyes érintkezés mellett történő megszervezéséről, a szükséges védelmi intézkedések betartásával”.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
