A diákmozgalom félsikerként értékeli, hogy a középiskolákban elhalasztották a jelenléti oktatás kezdetét, illetve azt is, hogy elmaradnak a szóbeli érettségik. Ugyanakkor továbbra is szeretnék elérni, hogy április 19-től ne nyissanak ki az általános iskolák, mert szerintük a járványhelyzet miatt továbbra sem biztonságos a személyes oktatás.
Schermann Fruzsina, az ADOM Diákmozgalom szóvivője korábban azt mondta, hogy a pénteki döntésért - miszerint idén sem lesznek szóbeli érettségik, a középiskolákban pedig nem április 19-én, hanem május 10-én indul a jelenléti oktatás - nagyon hálásak, úgy vélik, hogy a szóbelik eltörlésével az egyik legfontosabb követelésük megvalósult, de összességében félsikernek tekintik a miniszterelnöki intézkedést - írta az ATV.
„Itt nem állhatunk meg, örülünk, amit elértünk, de a középiskolásoknak és a szülőknek ki kell állniuk az általános iskolások mellett. A politikusok a közhangulatra figyelnek, ezért volt fontos, hogy sokan kiálltak a múlt heti petíciójuk mellett” – fogalmazott Schermann Fruzsina.
Az ADOM múlt héten indította el a "Nem megyünk suliba április 19-től" elnevezésű mozgalmat, amelyhez Facebook-esemény is készült. A diákok a szóbeli érettségik eltörlésén, illetve a középiskolák újranyitásának elhalasztásán túl azt kérik a kormánytól, a szülőknek ne legyen kötelező általános iskolás gyermeküket iskolába küldeni, valamint a védettséget nem élvező tanárok választhassanak online tanítási formát, ne kötelezhessék őket egészségük veszélyeztetésére. Végül azt is kérik, hogy a kormány nyújtson további segítséget a tanárok számára az online oktatáshoz.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
