A pedagógusok és a köznevelésben dolgozók 75 százaléka regisztrált hétfő éjfélig a koronavírus elleni oltásra, közülük korábban mintegy 32 ezren már legalább az első oltást megkapták - mondta az emberi erőforrások minisztere.
Kásler Miklós azt írta Facebook-posztjában: a napokban több mint 400 oltóponton kezdik el oltani a regisztrált pedagógusokat, köznevelésben dolgozókat.
Pedagógusaink és a köznevelésben dolgozók 75 százaléka regisztrált hétfő éjfélig a koronavírus elleni oltásra. Közülük...
Közzétette: Kásler Miklós – 2021. március 31., szerda
A jelentkezők két ütemben kórházi oltópontokon kapják majd meg a Pfizer-vakcinát: csütörtökön, pénteken és szombaton az a mintegy 80 ezer pedagógus kapja meg az oltást, aki március 24-ig regisztrált, a második körben pedig - egy héttel később - a március 29-én éjfélig regisztrálókat oltják be.
A napokban azonban egyre többen jelezték, hogy várni kéne az április 19-re tervezett nyitással. Négy oktatási szakszervezet és szakértők közösen kérik a kormányt, ne ragaszkodjon az iskolák újranyitásakor "egy olyan fiktív dátumhoz", amikor az oktatásban dolgozók sokaságának védettsége biztosan nem elégséges, hanem az egy hétvége alatt megszervezett tömeges oltás után biztosítsa az immunizációhoz szükséges megfelelő időszakot.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
