A szóbelik után jön az ideiglenes felvételi jegyzék, majd a végleges lista. Pontosan mikor derül ki, melyik középiskolába jutottak be a nyolcadikos diákok?
Jelenleg még zajlanak a szóbeli felvételik azokban a középiskolákban, ahol a vírushelyzet ellenére is megtartják a szóbeli számonkéréseket, elbeszélgetéseket. Arról, hogy hány ponttól hívják be a jelentkezőket az egyes iskolák, itt írtunk bővebben.
De mikor derül ki, kik kerültek be?
Első körben a középiskolák a felvételi vizsgák befejezése után, legkésőbb 2021. március 16-ig a honlapjukon nyilvánosságra hozzák a jelentkezők felvételi jegyzékét. Ebben az ideiglenes jegyzékben mindenki – aki nem ad meg jeligét – az oktatási azonosító számával szerepel, egyéb személyes adatai nélkül.
Aki teljesítette a felvételi követelményeket, a neve mellé az elfoglalt helye szerinti sorszámot kapja, aki nem teljesítette követelményeket, az elutasítását azaz „E” betűt kap. A középiskoláknak az ideiglenes felvételi rangsorban – tanulmányi területenként – fel kell tünteti a felvehető tanulók létszámát is.
Mivel a pontszámok alapján egy diák több helyre is bekerülhet, a jelentkezési helyeket és a pontszámokat egyeztetni kell. Ezért később az ideiglenes felvételi rangsorok és a tanulói adatlapok egyeztetése után az Oktatási Hivatal összeállítja, hogy ki melyik középiskolába és melyik tanulmányi területre került be (ez az egyeztetett felvételi jegyzék). Itt van szerepe a korábbi felvételi rangsornak, azaz annak, ki melyik iskolát hányadik helyen jelölte meg.
Az iskolák 2021. április 23-áig megkapják az OH-tól az egyeztetett felvételi jegyzéket. Ezek után a felvételire jelentkező minden tanulónak a jelentkezési lapon megjelölt értesítési címére 2021. április 30-áig minden olyan középfokú iskola írásbeli értesítést küld, ahová jelentkezési lapot adott be.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
