Több tízezer diákra vár közlekedési alapvizsga jövő héttől - a teszt a 4-5. évfolyamon "elvárt", a 6-7. évfolyamon ajánlott lesz. Akik nem tudják legalább 80 százalékosra kitölteni a többek között az alapvető közlekedési szabályokra és elvekre, a különböző táblák jelentésére fókuszáló tesztet, azok a tavaszi szünet után újra próbálkozhatnak.
Igaz vagy hamis a következő állítás? A terepszínű ruházat segít abban, hogy jól látható légy. Este biciklivel szeretnél átmenni az egyik osztálytársadhoz. Mit célszerű felvenned, és mivel kell feltétlenül felszerelni a bringádat?
Ilyen és ezekhez hasonló kérdéseket válaszolhatnak meg azok, akik kitöltik az általános iskolások közlekedési alapvizsgájának gyakorlófeladatait. A próbateszt bárki számára elérhető, tíz kérdésre kell helyesen válaszolni, és maximum 14 pontot lehet szerezni.
Múlt héten lényegében a semmiből robbant be a márciusban kezdődő alapvizsgák híre a köztudatba egy MTI-közleményen keresztül, amelyett az Aktív Magyarországért felelős kormánybiztosi iroda jegyez. Ebből csupán az derül ki, hogy az előző két tanévhez hasonlóan idén is megkapták a negyedikes általános iskolások a Közlekedő kisokos című munkafüzetet, az eKréta rendszerben pedig már elérhetőek a 4-7. évfolyamosoknak szóló gyakorló kérdések. Azt is hozzátették, hogy ezek segítik a felkészülést a jövő évi közlekedési alapvizsgára.
Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős kormánybiztos év elején azt nyilatkozta: civil szervezetekkel összefogva három évvel ezelőtt készítették el a Közlekedő kisokos munkafüzetet, és úgy tervezték, hogy a 4-6. osztályos tanulók idén tesznek alapvizsgát, azonban a járvány közbeszólt. "Így a Klebelsberg Központtal és az eKréta honlap szerkesztőivel abban egyeztünk meg, hogy ebben a tanévben kísérleti jelleggel mindenképpen megszervezzük azt március elején” - tette hozzá.
A diákok a közlekedési tesztnek egyébként március 1-12. között hetente egyszer futhatnak neki. Azok, akik legalább 80 százalékos eredményt produkálnak, névre szóló tanúsítványt kapnak. Ha valakinek nem sikerül teljesíteni a vizsgát március elején, akkor a tavaszi szünet után, április 19-30. között újra próbálkozhat. Az ismertető szerint a kérdések célja, hogy felmérjék, mennyire ismerik a diákok a gyalogos és kerékpáros közlekedés szabályait. Az alapvető közlekedési szabályokról, a tábla- és jelismeretről, a tudatos közlekedés alapelveiről szólnak a kérdések, amelyekhez javítókulcs is van. A helyes megoldásokat felsoroló dokumentum szerint 171 kérdést gyűjtöttek össze.
A tájékoztatást nem vitték túlzásba
A múlt héten bejelentett alapvizsga nem szerepel a tanév rendjéről szóló Emmi-rendeletben - pedig abban az összes felmérés időpontját meg lehet nézni, így az országos kompetenciamérését, a célnyelvi mérését és a diákok edzettségét tesztelő mérését is. A tavaszi témahetek listája sem bővült, továbbra is a pénzügyi-vállalkozói, a digitális és a fenntarthatósági témahetet sorolja fel a rendelet.
Talán ezért fogalmaztak úgy a múlt heti közleményben, hogy a vizsga a 4-5. évfolyamon elvárt, a 6-7. évfolyamon pedig ajánlott lesz. Azonban az, aki ennél kicsit többet szeretne megtudni a több tízezer diákot érintő tesztről, nem jut messzire. Az Oktatási Hivatal oldalán nincs ehhez kapcsolódó anyag, a múlt heti közleményt leszámítva pedig csak a fent említett, év eleji cikk olvasható.
Kérdés például, milyen órán és hogyan oldják majd meg az iskolák a tesztkitöltést. A visszajelzések alapján a tanárok sem kaptak sokkal több tájékoztatást - úgy tudni, tavaly is volt egy hasonló próbálkozás, azonban a technikai hibák mellett a járványhelyzet miatt elrendelt digitális oktatási rend is közbeszólt, így alig volt olyan diák, aki eljutott a végeredményig.
Megkérdeztük az Emberi Erőforrások Minisztériumát és az Oktatási Hivatalt, mikor tájékoztatták az iskolákat és a tanárokat a közlekedési alapvizsga részleteiről, de azt is meg szerettük volna tudni, hogyan lehet egy olyan vizsga elvárás, amely nem is szerepel a tanév rendjében. Az Oktatási Hivatal azt közölte, hogy nem illetékesek a kérdésben, a minisztérium pedig azt írta:
A Nemzeti Alaptanterv a közlekedési ismereteket is rögzíti, mint az iskolában tanítandó tartalmat, ugyanakkor nincs olyan jogszabály, ami kötelezővé tenné a tanulók számára egy úgynevezett közlekedési alapvizsga letételét.
Vagyis az "elvárt" vizsga nem kötelező. A minisztérium arra nem válaszolt, hogyan és mikor tájékoztatták az iskolákat az idei alapvizsgáról.
Mikor tanulnak KRESZ-t az általános iskolások?
Megnéztük, hogy az érintett évfolyamok mikor találkoznak a KRESZ-szabályokkal tanórákon. A 2012-es alaptanterv szerinti kerettantervekben alsóban először technika és életvitel órán kerülhet elő a közlekedés témaköre: hat órában érintik a gyalogos közlekedés alapvető tudnivalóit, a cél, hogy a diákok megismerjék a veszélyhelyzetek és a balesetek megelőzését segítő szabályokat. Környezetismeret órán is előkerül a közlekedés, a helyismeret és a tájékozódás - itt azonban nem feltétlenül a gyakorlati alkalmazás, inkább az elmélet van a középpontban.
Az 1., 5. és 9. évfolyamon felmenő rendszerben a 2020/2021-es tanévtől már az új alaptanterv alapján, új tankönyvekből tanulnak a diákok, ám a közlekedés témakörét továbbra is az első és második osztályos technikaórákon oktatják. Ugyanúgy, mint a régi kerettantervben, 6 órát kell a tanároknak a közlekedési szabályokra, valós közlekedési helyzetek, gyalogosokra vonatkozó közlekedési jelzések és táblák megismertetésére fordítaniuk.
Később, a harmadik és negyedik évfolyamon környezetismeret órán az Életközösségek lakóhelyünk környezetében elnevezésű témakörben kerül elő újra a közlekedés. A kerettanterv alapján az erre javasolt időkeret 20 óra - ez idő alatt kell a diákoknak beszélniük (rengeteg egyéb téma mellett) a tömegközlekedésről vagy a gyalogos/kerékpáros közlekedés előnyeiről.
| Igaz vagy hamis, hogy a biciklizéshez kell nyereg (is)? Megnéztük mire kell válaszolniuk az alsósoknak a gyakorlófeladatban: |
Igaz vagy hamis? A járdán biztonságosabb az úttól távolabb eső oldalon közlekedni. Milyen színű fénye lehet a kerékpár hátsó lámpájának? Igaz vagy hamis? Igaz vagy hamis? Csak akkor szállok fel a buszra, ha már mindenki leszállt, aki szeretett volna.  ekreta.hu/kozlekedesbiztonsagi_teszt/ Igaz vagy hamis? A sisaknak vízszintesen kell feküdnie a fejeden, és a szélének kétujjnyi magasságban kell lennie a szemed felett. Igaz vagy hamis? Ha nem látsz sem kerékpárutat, sem kerékpársávot, akkor az úttest bal oldalán kell közlekedned kerékpárral. |
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
