Tegnapig lehetett beadni a jelentkezést a középiskolákba, de ezzel még nincs vége az idei felvételi eljárásnak. Mutatjuk, mire kell még számítanotok a következő hetekben, hónapokban.
Mi lesz a legközelebbi fontos dátum?
Ha olyan középiskolába jelentkeztetek, ahol nemcsak a központi felvételi számít, hanem szóbeli meghallgatásokat is tartanak, 2021. február 23. és március 12. között még vár rátok egy újabb megmérettetés. A túljelentkezés miatt - van, ahova 17-szer többen jelentkeznek, mint ahány diákot fel tudnak venni - a szóbelikre már nem hívnak be mindenkit, csak azokat a tanulókat, akik megugrották az iskolában előírt ponthatárt. Arról, hogy az idei ponthatárok hogyan alakultak, itt írtunk korábban. Azt pedig, hogy járvány idején milyen megoldásokkal készülnek a szóbeliztető iskolák, itt olvashatjátok el.
Lesz lehetőség sorrendmódosításra?
Természetesen igen. Március 22-én és 23-án módosíthatjátok majd a tanulói adatlapon megadott sorrendet.
Mikor lesz eredmény?
A felvételt hirdető középiskolák április 30-ig küldik el a felvételről vagy elutasításról szóló értesítést nektek és az általános iskoláknak is. A beiratkozások pedig június 22. és 24. között lesznek.
Ami még szintén fontos lehet: abban az esetben, ha az egyes iskolákban a felvételt nyert diákok aránya nem éri el a felvehetők 90 százalékát, az iskolának rendkívüli felvételi eljárást kell tartania. Ezt az iskolák igazgatói május 10. és augusztus 31. között írhatják ki.
A középiskolai felvételivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
