"Covid-biztos" megoldásokkal próbálják levizsgáztatni a felvételizőket a középiskolák

Van, ahol rendhagyó módon a Zoomon tartják a szóbeli felvételit, míg más gimnáziumok úgy döntöttek, a járványhelyzet miatt idén egyáltalán nem szerveznek elbeszélgetést, helyette portfóliót kérnek a jelentkezőktől. A középiskoláknak most először kell „covid-biztos” megoldásokat találniuk a felvételire: tavaly éppen azon a napon értek a véget a szóbelik, amikor a járvány miatt elrendelték az iskolák bezárását.

  • Tóth Alexandra

„A jelenlegi járványügyi kockázatok miatt ebben a tanévben online szóbeli felvételi vizsgát tartunk, február 23-án és 24-én a délutáni órákban” – ezt a tájékoztatást olvashatják a diákok és a szülők a pécsi Leőwey Klára Gimnázium oldalán, ahol egy Google-űrlap kitöltésével foglalhatnak időpontot a meghallgatásra. A népszerű pécsi középiskolához hasonlóan a budapesti, XIV. kerületi Teleki Blanka Gimnáziumban is úgy döntöttek, nem hívják be a hozzájuk jelentkezőket, hanem online hallgatják meg őket – sok diákot érint a döntés, az intézményben egy kivételével ugyanis az összes tagozaton kötelező a szóbeli.

A járványhelyzet miatt több középiskola egyszerűen törölte a felvételi szóbeli fordulóját – hiába többszörös a túljelentkezés, úgy döntöttek, nem kockáztatnak. Ilyen például a budapesti Leövey Klára Gimnázium, ahol a nyelvi tagozat kivételével a szóbeli helyett a kiválasztott tagozatnak megfelelő tantárgyból bemutatkozó portfóliót kérnek a nyolcadikosoktól, akiknek egy kézzel írott motivációs levelet is el kell küldeniük. Az intézmény a pontszámítási szabályokon is kénytelen volt módosítani, bevezették az ún. tagozatos többletpontszámokat, amely a gyakorlatban azt jelenti, hogy a központi írásbeli felvételi magyar- vagy matektesztjének eredményét nagyobb súllyal veszik figyelembe a diákok rangsorolásakor.

Más intézményekben megtartják ugyan a felvételit (ilyenek például a két tannyelvű vagy az idegen nyelvet emelt óraszámban oktató középiskolák), de szigorú szabályokkal. A szóbelire érkező diákok a csak szájmaszkban, kézfertőtlenítés és lázmérés után léphetnek majd be például a debreceni Tóth Árpád Gimnázium épületébe – a „szokásos” reggeli procedúra valószínűleg egy felvételizőt sem ér majd váratlanul, az viszont már érzékenyen érintheti egy részüket, hogy a szülők nem kísérhetik el őket a termekhez, csak az épület előtt várakozhatnak. A budapesti KÜRT Alapítványi Gimnázium oldalán közzétett tájékoztató szerint náluk a szóbeli a járványügyi előírások betartásával nagyjából a megszokott módon zajlik majd: az egyéni elbeszélgetés után csoportos feladatmegoldás vár a jelentkezőkre.

Rengeteg diákra vár szóbeli vizsga

A középiskolák szóbeli felvételi vizsgáira sok diákot várnak február 23-a és március 12-e között. Az Oktatási Hivatal adatai szerint tavaly a négy- és hatosztályos gimnáziumok a tanulmányi területeik 45 százalékánál tették kötelezővé a szóbelit, míg a nyolcosztályos gimnáziumokban ez az arány majdnem 52 százalék. Hogy idén pontosan hány diák vesz majd részt online vagy hagyományos módon a felvételi szóbeli körében, nem lehet megmondani – az intézmények ugyanis meghatározhatnak egy ponthatárt, amely alatt nem hívják be szóbelire a jelentkezőket.

A középiskoláknak most először kell „covid-biztos” megoldásokat találniuk a szóbeli felvételire, a tavalyi szóbelik éppen befejeződtek, amikor az országban nagyobb számban diagnosztizálták az első koronavírus-fertőzött betegeket – az utolsó meghallgatásokat március 13-án tartották az iskolák, pont aznap, amikor elrendelték a digitális oktatási rendet.

Nincs központi utasítás

Az intézményeknek központi szabályokhoz nem kell alkalmazkodniuk. Az Oktatási Hivatal az Eduline megkeresésére azt írta, „a szóbeli vizsgák a középiskolák „saját” vizsgái, azokra a köznevelési intézményekre vonatkozó általános járványügyi szabályok vonatkoznak, emellett az középiskolák a helyi sajátosságoknak megfelelő helyi szabályokat is hozhatnak”.

Hozzátették azt is, hogy már nyilvánosságra hozta az érettségi szervezésekor alkalmazandó biztonsági intézkedéseket, „amelyek követése a középiskolák számára a középfokú szóbeli felvételi vizsgákra is javasolható”. Ez mit jelent a gyakorlaban? Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára az érettségikre vonatkozó szabályokról korábban elmondta: tantermenként maximum tíz tanulóval, maszkviselés, testhőmérséklet-mérés, távolságtartás és kézfertőtlenítés mellett szervezik a vizsgákat.

A szóbelik alatt is tartani kell a 1,5 méteres távolságot, mind a vizsgán, mind a felkészülés alatt. A vizsgabizottságnak, a tanároknak a szóbelin is kötelező lesz a maszkviselés.

A diákoknak az iskolában, a várakozás alatt kötelező, a felkészülés alatt csak ajánlott, a szóbeli alatt pedig nem kötelező viselniük a maszkot.

A további szabályokról itt olvashattok

.

Mi történik, ha valaki a szóbeli napjára betegszik le?

Az Oktatási Hivatal válaszából kiderült, nincs olyan szabály, amely előírná az intézményeknek, hogy betegség esetén kötelesek online formában meghallgatni a diákot, azt pedig, hogy lesz-e pótvizsgázási lehetőség, a felvételiztető középiskola szintén maga szabályozza.

Kövessétek velünk a 2021-es középiskolai felvételit is. Itt találjátok a legfrissebb cikkeinket a témában.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.