Romániában a második félév első napjától megnyitják az iskolákat és óvodákat ott, ahol nem rendeltek el vesztegzárat.
Az Klaus Iohannis államfő szerint február 8-ától a diákok többsége visszatérhet az iskolapadokba, de azokon a településeken, ahol magas a fertőzések száma, ott csak a diákok egy része mehet majd be személyesen az órákra.
Az óvodások és az 1-4. osztályos diákoknak mindenütt megnyitják a tanintézményeket, tehát azokon a településeken is, ahol magas a fertőzési ráta. Ahol közepes szintű a fertőzés terjedése, ott a záróvizsgákra készülő 8. és 12. osztályoknak is megszervezik a jelenléti oktatást, a többi osztály viszont távoktatási rendszerben marad.
Romániában tavaly november 9-én költöztették országszerte az netre az oktatást.
Hasonló a terv Ausztriában is. Itt is február 8-án térhetnek majd vissza a diákok az iskolákba. A tervek szerint a felső tagozatosokat két csoportra osztják, az első csoport a hét első két napján, a második a hét harmadik és negyedik napján vesz részt az iskolai oktatásban. Pénteken pedig valamennyi felsős távoktatásban lesz majd. A teszt ugyancsak kötelező a bejáráshoz, akárcsak az FFP2 maszk viselése.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
