Az alapvető jogok biztosa szerint hamarosan nyilvánosságra hozzák a témában készült jelentést.
Széll Bernadett országgyűlési képviselő megkeresésére mondta Kozma Ákos ombudsman, hogy az iskolaérettségi vizsgálatok két évvel ezelőtti szabálymodosítsása és az azóta működő rendszer kapcsán átfogó ombudsmani vizsgálat van folyamatban, és hamarosan nyilvánosságra hozzák az arról készült jelentést - írja a politikus Facebook-oldalán. Szerinte ez azt jelenti, hogy sok szülő fordulhatott panasszal az alapvető jogok biztosához az iskolaérettség megállapításának új rendszere miatt.
Komoly gondok vannak a rendszerben
A Szülői Hang korábbi felmérése szerint is súlyos hiányosságok voltak idén is az iskolaérettségi eljárásban a szülők szakmai tájékoztatásával és a kérvényezés támogatásával kapcsolatban. Az óvoda csupán az esetek 44 százalékában adott a pedagógiai szempontokra is kiterjedő tájékoztatást a szülőknek, pedig enélkül nem lehet egy ilyen összetett kérdésben felelős döntést hozni - írják. Sőt az esetek 15 százalékában még a kérelmezés lehetőségéről sem adtak tájékoztatást a szülőknek.
A felmérés szerint a kérvényező szülők 70 százaléka találkozott elutasítással, amikor támogató írásos szakmai véleményt kértek azoktól a szakemberektől vagy óvodapedagógusoktól, akik egyébként egyetértettek azzal, hogy a gyermek még egy évig óvodában maradjon. Ezen belül 42 százalékban találkoztak a szülők azzal, hogy egyáltalán nem is állították ki az írásos szakmai véleményt, 28 százalékban pedig azt tapasztalták, hogy bár a szakember egyetért a további egy év óvodával, ezt konkrétan mégsem meri beleírni a szakmai véleménybe. Az esetek 19 százalékában előfordult, hogy - tévesen arra hivatkozva, hogy ezt nem szabad - a szülők kifejezett kérése ellenére sem adták ki az intézmények a gyerek fejlődési naplóját, ami egyes esetekben segíthetne a kérvényezésben.
A tavaly előtti törvénymódosítás miatt minden hatéves automatikusan iskolaéretté válik, azonban ha a szülő nem szeretné, hogy gyereke szeptemberben az iskolában kezdjen, kérelmet kell beadnia az Oktatási Hivatalhoz. A szülőknek az új rendszerben nagyon korán és véglegesen kell dönteniük gyermekük iskolaérettségéről. A határidő lejártával sem kérvényezni, sem módosítani nem lehet. "Ha valaki éretlenül megy iskolába – tehát nem rendelkezik azokkal a szociális, értelmi, kommunikációs és testi képességekkel, amelyek szükségesek az első osztály megkezdéséhez –, akkor már eleve hatalmas hátránnyal indul, ami idővel tovább nőhet" - mondta az Eduline-nak Verba Attiláné, a Pedagógusok Szakszervezetének Óvodapedagógiai Tagozatának elnöke is.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
