Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint a tankerületek intézményeiben nem csökkent, egyenesen nőtt a tanárok száma, csökkenésről a szakképzésben lehet beszélni.
A KSH legfrissebb adatai szerint: míg az előző tanévben 149 773 tanár volt, addig mostanra 146 730-ra fogyatkozott a számuk. Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke az RTL Híradónak azt mondta, ha a tendencia a következő években sem fog változni, akkor összevonások, de akár iskolabezárások is lehetnek.
A probléma nem újkeletű, a korábbi években a nyugdíjba ment tanárok és a folyamatosan csökkenő pályakezdők száma komoly visszaesést eredményezett a pedagógusszámban. A szakszervezetek szerint megoldást az jelentene, ha a kormány rendezné a tanárok bérét, és fizetésüket a mindenkori minimálbérhez kötné (jelenleg a 2013-as minimálbérhez viszonyítva kapják fizetésüket).
A minisztérium szerint a tankerületek által fenntartott intézményekben nem csökkent, hanem nőtt a tanárok száma az elmúlt évhez képest, a csökkenés inkább szakképzőkben mutatható ki. Szerintük a változás mögött munkaerőpiaci trendek állnak: népszerűbbé vált a részmunkaidős foglalkoztatás, illetve emelkedett az óraadók száma is.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
