Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint a tankerületek intézményeiben nem csökkent, egyenesen nőtt a tanárok száma, csökkenésről a szakképzésben lehet beszélni.
A KSH legfrissebb adatai szerint: míg az előző tanévben 149 773 tanár volt, addig mostanra 146 730-ra fogyatkozott a számuk. Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke az RTL Híradónak azt mondta, ha a tendencia a következő években sem fog változni, akkor összevonások, de akár iskolabezárások is lehetnek.
A probléma nem újkeletű, a korábbi években a nyugdíjba ment tanárok és a folyamatosan csökkenő pályakezdők száma komoly visszaesést eredményezett a pedagógusszámban. A szakszervezetek szerint megoldást az jelentene, ha a kormány rendezné a tanárok bérét, és fizetésüket a mindenkori minimálbérhez kötné (jelenleg a 2013-as minimálbérhez viszonyítva kapják fizetésüket).
A minisztérium szerint a tankerületek által fenntartott intézményekben nem csökkent, hanem nőtt a tanárok száma az elmúlt évhez képest, a csökkenés inkább szakképzőkben mutatható ki. Szerintük a változás mögött munkaerőpiaci trendek állnak: népszerűbbé vált a részmunkaidős foglalkoztatás, illetve emelkedett az óraadók száma is.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
