2020. december 4-ig, azaz máig jelentkezhetnek a központi írásbelire a felvételizni tervező általános iskolások. Itt vannak a legfontosabb szabályok.
Meddig és hogyan kell jelentkezni az írásbeli vizsgára?
A középiskolai felvételi központi írásbeli vizsgájára abban az iskolában kell jelentkezni, ahol a diák meg szeretné írni a tesztet. Ennek a kereső programnak a segítségével a leendő középiskolások és szüleik kereshetnek a központi írásbeli vizsgát szervező intézmények között.
| A szakképzés is szóba jöhet? Az átalakuló képzési rendszerről mindent elolvashattok a Szakképzés 2021-es kiadványunkban, ahol a szabályok mellet a teljes szakmalistát is megtaláljátok. A lap már elérhető az újságárusoknál, vagy online. A megrendelésért kattintsatok ide. |
Az írásbelire való jelentkezéshez az Oktatási Hivatal honlapján megtalálható tanulói jelentkezési lapot kell kitölteni. A jelentkezési határidő december 4. Fontos, hogy az írásbelire való jelentkezés nem egyenlő a kiválasztott középfokú iskolákba való jelentkezéssel – ennek a határideje februárban van.
Mikor lesz az írásbeli vizsga?
A központi írásbeli vizsgát január 23-án írják a diákok.
Milyen feladatokra kell számítaniuk a felvételizőknek?
A középiskolai felvételi írásbeli vizsgáján a diákoknak egy magyar nyelvi, illetve egy matematika feladatlapot kell megoldaniuk. Mindkettő 10-10 kérdést tartalmaz, és 45 percet kapnak rá a felvételizők. Tárgyanként 50 pontot lehet szerezni.
Így fog kinézni a középiskolai felvételi magyarból
Összeszedtük, pontosan mire kell számítanotok január 23-án a magyar nyelvi vizsgán.
Hogyan lehet készülni az írásbelire?
A felkészülés legjobb módja a korábbi évek feladatlapjainak megoldása. Ezeket – a megoldókulcsokkal együtt – itt, az Oktatási Hivatal honlapján találjátok.
A középiskolai felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.
Maruzsa Zoltán: "a célunk továbbra is az, hogy működjön az oktatás"
A köznevelési államtitkár a mai sajtótájékoztatón a középiskolai felvételiről is beszélt.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
