Szerbiában is gyorsul a járvány terjedése, ezért megfontolják az iskolák bezárását, Bulgáriában viszont már biztos, hogy jön a digitális oktatás.
Bezárhatják az iskolákat és az óvodákat Szerbiában, miután egy nap alatt megközelítette a hétezret az újonnan regisztrált fertőzöttek száma az országban - jelentette be Ana Brnabic miniszterelnök a szerbiai közszolgálati televízió szerda reggeli híradójának beszámolója szerint.
A miniszterelnök közölte: a koronavírus-járvány kezelésével megbízott válságstáb szerdán újra összeül, és a kormány a szakértők javaslatai alapján újabb korlátozásokat vezethet be. Az eddigi intézkedések, a vendéglátóhelyek, színházak és mozik nyitvatartásának lerövidítése egyelőre nem hozott látható eredményt, egyre növekszik az új fertőzöttek száma.
Szerdán a bolgár miniszterelnök is bejelentette, hogy újabb, a koronavírus-járvány lassítását célzó intézkedések lesznek az országban. A pénteken életbe lépő, december 21-ig tartó korlátozások értelmében az iskolák digitális oktatásra térnek át, bezárnak az éttermek, a bevásárlóközpontok, az edzőtermek, a kávézók és az éjszakai szórakozóhelyek, illetve tilos lesz a külföldi és a belföldi utazás is.
Izraelben is folyamatosan növekszik a fertőzöttek száma, ennek ellenére úgy döntöttek, fokozatosan újranyitják az iskolákat. A részletekről itt írtunk korábban. Csehországban már múlt héten visszatérhettek a kisebbek az iskolákba. A kormány döntése alapján most szerdán pedig az általános iskolák további osztályai kezdhetnek újra suliba járni. De november 23-ától a kambodzsai főváros, Phnompen iskolái is újranyitottak, miután nem igazolódtak be az újabb koronavírus-járványgóccal kapcsolatos helyi félelmek.
Nem mindennapi látvány a római utcákon: így tiltakoznak a diákok az iskolabezárások ellen
Még az egyre hűvösebb időjárás sem riasztja vissza az olaszországi diákokat attól, hogy az utcán ülve tanuljanak.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
