A hétfőn elindult országos tesztelés első pár órájában már többekről kiderült, hogy fertőzöttek.
A hvg.hu-nak nyilatkozó érintettek szerint a szervezettséggel nincs gond, a tájékoztatással viszont igen. Egy XVIII. kerületi intézmény tanára, Mihály – aki délelőtt átesett az antigén teszten – a oldalnak azt mondta, őket egy héttel korábban kiértesítették, bár végül később érkezett a csapat.
A tanár elmondta, hogy a nagyjából 120 fős testületből 23 ember nem jelent meg, 14-en nem járultak hozzá a teszteléshez. "Ketten lettek pozitívak, őket azonnal elkülönítették. Az egyikük amúgy is csak tesztelésre jött be, mert nem érezte jól magát."
Elmondása szerint az iskola részéről nem volt különösebb nyomás a tesztelésre, akik nemet mondtak, azok általában azért tették, mert nem bíztak a beígért 100 százalékos táppénzben (ami akkor jár, ha a munkahelyen kapták el a fertőzést).
A táppénzt még mindig nagy feketelyuk - a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint tucatjával kapják a bejelentéseket, miszerint sehogy sem sikerül megszerezni a teljes összeget - írja az oldal. A szakszervezet tapasztalatai szerint nem jellemző a tesztek elutasítása, aki nem akar részt venni az akcióban, az általában a folyamattól fél, esetleg az antigénteszteket nem tartja jó megoldásnak.
Maruzsa Zoltán elmondta, mi lesz a szabály, ha fertőzött tanárt találnak
Átfogó eredményt a tesztelések végén terveznek majd adni - mondta el Maruzsa Zoltán a mai sajtótájékoztatón.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
