Annak ellenére, hogy az érdekképviseletek már korábban kérték, a kormány továbbra sem hajlandó nyilvánosságra hozni azon intézmények listáját, ahol megjelent a koronavírus.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint ez nemcsak az átláthatóságot és a védekezést nehezíti, de a szülőket, oktatásban dolgozókat is nehéz helyzetbe hozza, ugyanis az adatok elhallgatása súlyosan veszélyezteti az egészséges és biztonságos munkakörnyezethez való jogot, a szülőknek pedig nehezebb eldönteni, egyáltalán tanácsos-e a gyerekeknek bemenni az iskolába - írják közleményükben.
A szakszervezet úgy gondolja, az információk visszatartásával anyagilag is jól jár a kormány, mert ha nem nyilvános, egy-egy iskolai dolgozó hol kaphatta el a betegséget, akkor nehezebb bizonyítani, hogy foglalkozási megbetegedésről van szó. Bizonyítás hiányában pedig nem 100, hanem 60 százalékos táppénz jár a betegség miatt otthon maradóknak.
Miért nem hozzák nyilvánosságra a listákat? Az Operatív Törzs és Müller Cecília országos tiszti főorvos hétfőn jogszabályi korlátokra hivatkozott. Ezzel szemben azonban több iskola már ki is tette a listát a saját oldalára. A Népszava ugyan megkereste őket a kérdéssel, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) eddig nem szólalt meg.
Meghalt koronavírusban egy újlipótvárosi iskola tanára
A PSZ információi alapján koronavírusban hunyt el egy 52 éves általános iskolai tanár.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Veszprémi gimnázium került az országos dobogóra, de Győrből és Debrecenből is több iskola szerepel az élmezőnyben. Megnéztük, melyek a legjobb vidéki gimnáziumok a HVG 2027-es középiskolai rangsora alapján.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
A közel két éve tartó tiltakozások után a szerbiai egyetemisták a szavazatok több mint felét szerezték meg.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
