Természetesen itt is az a cél, hogy lelassítsák a koronavírus-járvány terjedését.
A középiskolák és a felsőoktatási intézmények már hétfőn áttértek távoktatásra azokban a lengyelországi járásokban, amelyeket a fertőzöttek magas száma miatt veszélyeztetett, piros övezetnek minősítettek - vagyis az ország területének mintegy felén. Az általános iskolák felső tagozatairól a válságstáb szerdai ülésén döntenek hivatalosan - jelentette be szerdai parlamenti beszédében Mateusz Morawiecki kormányfő.
Elmondta: a kormány a lehetséges legrosszabb forgatókönyvekre készül. "Jöhet a második hullám, jöhet a harmadik, jöhetnek további hullámok", a kormány stratégiája pedig az, hogy megóvják a betegség által leginkább veszélyeztetett időseket, egyúttal úgy alakítsák a társadalmi és a gazdasági életet, hogy az emberek "tanulhassanak, dolgozhassanak, élhessenek, ne zárják be a gazdaságot, és mégis megszakíthassák a Covid-19 terjedésének folyamatát" - magyarázta Morawiecki.
Korábban már beszámoltunk róla, hogy a járványhelyzet miatt az angliai diákok közel felét is hazaküldték a középiskolákból múlt héten. A friss adatok azt mutatják, hogy a koronavírus miatt a diákok 5 százaléka - vagyis körülbelül 400 ezer tanuló - nem jár iskolába. Mindeközben Németországban a tartományi kormányok adatai szerint a tanév kezdetétől az őszi szünetig országos átlagban a tanulók 98 százaléka részt tudott venni az iskolai, tantermi oktatáson, azaz az iskolákat szinte teljesen elkerülte a koronavírus - erről itt írtunk részletesebben.
Becsületrendet ad a francia állam a lefejezett tanárnak
A legmagasabb francia állami kitüntetést, a Becsületrendet adományozza a francia állam annak a francia történelemtanárnak, akit múlt héten meggyilkoltak - jelentette be kedden Jean-Michel Blanquer francia oktatásügyi miniszter.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
