Szerbiában újból bezárhatják az iskolákat, ha a járvány súlyosbodik

Nem tartja kizártnak az iskolák újbóli bezárását a koronavírus-járvány kezelésével megbízott szerbiai válságstáb, ám szükségállapotra nem kell ismét számítani - közölték a testület tagjai.

  • Eduline/MTI

Keddi sajtójelentések szerint Branislav Tiodorovic járványügyi szakember kifejtette, hogy ha a napi új fertőzöttek száma meghaladja az ötszázat, várhatóan ismét bezárják az iskolákat, ahogyan azt tavasszal is tették. Predrag Kon epidemiológus pedig azt közölte, hogy Szerbiát a múlt héten elérte a járvány harmadik hulláma, és ha nő az esetszám a maszkviselésen túl újabb korlátozásokat hozhatnak, de szükségállapot bevezetésére nem kell számítani.

Ma már írtunk róla, hogy Csehországban szerdától november elsejéig bezárják az általános iskolákat, amelyek a felső tagozaton áttérnek a távoktatásra. Tegnap pedig Szlovákiában jelentették be, hogy visszavonásig bezárnak a sulik.

Mindeközben Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára szerint nálunk nincs szükség változtatásra, "az iskolákban korábban bevezetett preventív intézkedések elegendőek a koronavírus elleni védekezéshez".

Koronavírus ide vagy oda: jövőre nem maradnak el az angol érettségik

Nem maradnak el a jövő nyári angliai érettségik, de kevesebb tananyagból kell majd készülni és három héttel később kezdődnek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István