Kiakadtak a szülők egy yorkshire-i iskolában, miután a sulimenzán bevezették a húsmentes hétfőt. Egyesek kifejezetten nevetségesnek tartják a döntést, mivel egyébként is minden nap van vegetáriánus menü. Mások azonban örülnek a változtatásnak.
A yorkshire-i East Riding Council iskolában idén szeptembertől bevezették a húsmentes hétfőt. A szülők azonban nem örülnek neki, hogy az iskola akarja megmondani, mit egyen a gyerekük - szúrta ki a 24.hu.
Ez az első hallásra apró változtatás akkor indulatokat váltott ki a szülőkből, hogy a közösségi oldalakon kezdtek el vitatkozni. Egyesek kifejezetten nevetségesnek tartják a döntést, mivel eddig is minden nap volt vegetáriuánus menü. Mások azzal érveltek, hogy vannak gyerekek, akiknek a menzán elfogyasztott étel jelenti az egyetlen főétkezést az adott nap, így feltétlenül szükségük lenne a megfelelő fehérje- és vasbevitelre, amit a húsból tudnának a leginkább fedezni. De a legtöbben mégis azon akadtak ki, hogy az iskola nem hagy választási lehetőséget és "kényszeríti" a diákokat a vegetáriánus étkezésre. Úgy gondolják, azoknak is meg kellene hagyni a lehetőséget, akik hétfőtől péntekig húsos ételeket szeretének fogyasztani.
Vannak azonban, akik örülnek a változtatásnak. "Mi itthon sem mindig eszünk húst. Szeretjük a tofut és a zöldségeket is. Tekintettel arra, hogy a hústermelés mennyire megterheli a környezetet, szerintem remek ötlet megmutatni a gyerekeknek, hogy más lehetőségek is vannak" - idézte a Mirror az egyik szülőt.
Bár már jó néhány napja elkezdődött a tanév, a szülők indulatai még mindig nem csitultak, ezért az iskola vezetése széleskörű szülői értekezletet tervez, ahol megvitathatják a húsmentes hétfő problémáját.
A világ iskolásainak fele még mindig nem vehet részt személyesen az órákon
Körülbelül 872 millió diák - a világ tanulóinak fele - továbbra sem tud személyesen iskolába járni a járvány miatt. Henrietta Fore, az Unicef ügyvezető igazgatója globális oktatási vészhelyzetnek nevezte a helyzetet.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Míg a modellváltáson átesett egyetemek jelentős forrásokhoz jutottak, a függetlenségüket megőrző állami felsőoktatási intézmények súlyos pénzhiánnyal, lepusztult infrastruktúrával és akár 30-35 százalékos bérhátránnyal küzdenek. A kormány ígéretet tett a bérrendezésre, de a források biztosítása még kérdéses.
Jelenleg az oktatási tárca azon is dolgozik, hogyan lehet méltányosan és jogszerűen kivonni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről a tanárszakokat.
Nem mindennapi hibával kerültek a diákokhoz egyes nyolcadik osztályos magyar nyelvtankönyvek Szerbiában: a kiadvány borítóján a „Magyar nyelv” felirat helyett „Magar nyelv” szerepel.
Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy az óvodák és az iskolák zökkenőmentes, mindennapi működését nem csak a NOKS-dolgozók, hanem például konyhások, karbantartók, technikai munkatársak is segítik, ezért az ő bérüket is rendezni kellene.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Szeptember 8-ig lehet véleményezni azt a rendelettervezetet, mely szerint diákonként 26 ezer forintos egyszeri rezsitámogatást kapnak az egyházi iskolák. Miért jár 35 százalékkal több állami pénz ugyanazért a közfeladatért egy egyházi iskolának, mint egy civil alapítványi intézménynek?
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
