Kiakadtak a szülők egy yorkshire-i iskolában, miután a sulimenzán bevezették a húsmentes hétfőt. Egyesek kifejezetten nevetségesnek tartják a döntést, mivel egyébként is minden nap van vegetáriánus menü. Mások azonban örülnek a változtatásnak.
A yorkshire-i East Riding Council iskolában idén szeptembertől bevezették a húsmentes hétfőt. A szülők azonban nem örülnek neki, hogy az iskola akarja megmondani, mit egyen a gyerekük - szúrta ki a 24.hu.
Ez az első hallásra apró változtatás akkor indulatokat váltott ki a szülőkből, hogy a közösségi oldalakon kezdtek el vitatkozni. Egyesek kifejezetten nevetségesnek tartják a döntést, mivel eddig is minden nap volt vegetáriuánus menü. Mások azzal érveltek, hogy vannak gyerekek, akiknek a menzán elfogyasztott étel jelenti az egyetlen főétkezést az adott nap, így feltétlenül szükségük lenne a megfelelő fehérje- és vasbevitelre, amit a húsból tudnának a leginkább fedezni. De a legtöbben mégis azon akadtak ki, hogy az iskola nem hagy választási lehetőséget és "kényszeríti" a diákokat a vegetáriánus étkezésre. Úgy gondolják, azoknak is meg kellene hagyni a lehetőséget, akik hétfőtől péntekig húsos ételeket szeretének fogyasztani.
Vannak azonban, akik örülnek a változtatásnak. "Mi itthon sem mindig eszünk húst. Szeretjük a tofut és a zöldségeket is. Tekintettel arra, hogy a hústermelés mennyire megterheli a környezetet, szerintem remek ötlet megmutatni a gyerekeknek, hogy más lehetőségek is vannak" - idézte a Mirror az egyik szülőt.
Bár már jó néhány napja elkezdődött a tanév, a szülők indulatai még mindig nem csitultak, ezért az iskola vezetése széleskörű szülői értekezletet tervez, ahol megvitathatják a húsmentes hétfő problémáját.
A világ iskolásainak fele még mindig nem vehet részt személyesen az órákon
Körülbelül 872 millió diák - a világ tanulóinak fele - továbbra sem tud személyesen iskolába járni a járvány miatt. Henrietta Fore, az Unicef ügyvezető igazgatója globális oktatási vészhelyzetnek nevezte a helyzetet.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
