Körülbelül 872 millió diák - a világ tanulóinak fele - továbbra sem tud személyesen iskolába járni a járvány miatt. Henrietta Fore, az Unicef ügyvezető igazgatója globális oktatási vészhelyzetnek nevezte a helyzetet.
Henrietta Fore, az Unicef ügyvezető igazgatója szerint a világjárvány csúcspontján 192 országban zártak be az iskolák, így nagyjából 1,6 milliárd diák töltötte otthon a napjait - írta meg a The Guradian.
„Ezeknek a diákoknak csak egy része volt olyan szerencsés, hogy otthonról - neten, rádión vagy tévén keresztül - becsatlakozzon az oktatásba. Az Unicef adatai szerint azonban legalább 463 millió tanuló számára nem volt távoktatás" - mondta Henrietta Fore a WHO (Egészségügyi Világszervezet) előtt tartott tájékoztatóján. Körülbelül 872 millió diák - a világ tanulóinak fele - pedig továbbra sem tud személyesen iskolába járni a járvány miatt - állította, majd globális oktatási vészhelyzetnek nevezte a helyzetet.
Az Unicef nemrégiben végzett felméréséből az is kiderül, hogy 158 országból minden negyedikben még nem tűzték ki az iskolák újranyitásának dátumát. Fore szerint az ilyen hosszú bezárások kifejezetten negatívan hatnak a diákokra: hatással van a mentális egészsgégükre, jobban ki vannak téve a fizikai és érzelmi erőszaknak. Kiszolgáltatottabbak lesznek a gyermekmunkára, a szexuális visszaélésekre, és kevésbé valószínű, hogy ki tudnak törni a szegénységből.
Néhány országban minél hosszabb ideig maradnak iskolán kívül a gyerekek, annál kisebb az esélyük a visszatérésre - mondta, majd hozzátette, hogy "az előrejelzések szerint legalább 24 millió gyermek lemorzsolódik a Covid-19 miatt".
Hiába a pozitív teszt, nem minden iskolában rendelnek el karantént
Míg egyes iskolákban már az első koronavírusos eset után távoktatást rendelnek el az érintett osztályokban - vagy az egész iskolában -, addig máshol egyetlen fertőzéssel érintett osztályt sem küldenek karanténba. Egyre követhetetlenebbek és logikátlanabbak a hatóságok intézkedései.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Megjöttek a PISA 2025 eredményei. Megint elkezdhetjük keresni a hibát. A gyerekekben, a tanárokban, a tantervben, a szülőkben, a digitális eszközökben, a közösségi médiában, az iskolákban vagy éppen az oktatásirányításban. Aztán kereshetünk hozzá egy gyors megoldást is. Új szabályt, új tantervet, új mérési rendszert, új tiltást. Valamit, amitől úgy érezhetjük, hogy végre tettünk valamit. Vélemény.
Míg egyes óvodákban a síri csend és a kötelező fekvés az elvárás, máshol agykontrollos mesével, szalvétahajtogatással, vagy akár a dadusnak való segítségnyújtással foglalják le a nem alvókat. Akad azonban olyan óvoda is, ahol kerek perec hazaküldik a délután aludni nem tudó gyerekeket.
Tetemes mennyiségű ételt szálítottak haza, a gyanú szerint nem csak egy alkalommal.
A szegregált iskolákban nem pusztán a gyerekek kerülnek hátrányba, hanem a pedagógusokra is olyan feladatok hárulnak, amelyeket valójában az oktatási rendszernek és a társadalomnak kellene megoldania – hívta fel a figyelmet legfrissebb bejegyzésében Danyi Gyula oktatási szakértő.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
A Tisza országgyűlési képviselője szerint hiányosak az alapok, és az országban a tehetséggondozás sem működik megfelelően.
A tájékoztató az ELTE dolgozóinak tarthatatlan bérhelyzetéről szólt, akik lényegesen kevesebbet kapnak ugyanazért a munkáért, mint mások az alapítványi egyetemeken.
Bukósisak nélkül, másodikként szállt fel barátja mögé egy elektromos rollerre egy 16 éves fiú, ennek pedig súlyos baleset lett a vége. Az eset korántsem egyedi: a Bethesda Gyermekkórházban csak idén közel száz gyereket és fiatalt kezeltek e-rolleres baleset miatt.
