Körülbelül 872 millió diák - a világ tanulóinak fele - továbbra sem tud személyesen iskolába járni a járvány miatt. Henrietta Fore, az Unicef ügyvezető igazgatója globális oktatási vészhelyzetnek nevezte a helyzetet.
Henrietta Fore, az Unicef ügyvezető igazgatója szerint a világjárvány csúcspontján 192 országban zártak be az iskolák, így nagyjából 1,6 milliárd diák töltötte otthon a napjait - írta meg a The Guradian.
„Ezeknek a diákoknak csak egy része volt olyan szerencsés, hogy otthonról - neten, rádión vagy tévén keresztül - becsatlakozzon az oktatásba. Az Unicef adatai szerint azonban legalább 463 millió tanuló számára nem volt távoktatás" - mondta Henrietta Fore a WHO (Egészségügyi Világszervezet) előtt tartott tájékoztatóján. Körülbelül 872 millió diák - a világ tanulóinak fele - pedig továbbra sem tud személyesen iskolába járni a járvány miatt - állította, majd globális oktatási vészhelyzetnek nevezte a helyzetet.
Az Unicef nemrégiben végzett felméréséből az is kiderül, hogy 158 országból minden negyedikben még nem tűzték ki az iskolák újranyitásának dátumát. Fore szerint az ilyen hosszú bezárások kifejezetten negatívan hatnak a diákokra: hatással van a mentális egészsgégükre, jobban ki vannak téve a fizikai és érzelmi erőszaknak. Kiszolgáltatottabbak lesznek a gyermekmunkára, a szexuális visszaélésekre, és kevésbé valószínű, hogy ki tudnak törni a szegénységből.
Néhány országban minél hosszabb ideig maradnak iskolán kívül a gyerekek, annál kisebb az esélyük a visszatérésre - mondta, majd hozzátette, hogy "az előrejelzések szerint legalább 24 millió gyermek lemorzsolódik a Covid-19 miatt".
Hiába a pozitív teszt, nem minden iskolában rendelnek el karantént
Míg egyes iskolákban már az első koronavírusos eset után távoktatást rendelnek el az érintett osztályokban - vagy az egész iskolában -, addig máshol egyetlen fertőzéssel érintett osztályt sem küldenek karanténba. Egyre követhetetlenebbek és logikátlanabbak a hatóságok intézkedései.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
