Körülbelül 872 millió diák - a világ tanulóinak fele - továbbra sem tud személyesen iskolába járni a járvány miatt. Henrietta Fore, az Unicef ügyvezető igazgatója globális oktatási vészhelyzetnek nevezte a helyzetet.
Henrietta Fore, az Unicef ügyvezető igazgatója szerint a világjárvány csúcspontján 192 országban zártak be az iskolák, így nagyjából 1,6 milliárd diák töltötte otthon a napjait - írta meg a The Guradian.
„Ezeknek a diákoknak csak egy része volt olyan szerencsés, hogy otthonról - neten, rádión vagy tévén keresztül - becsatlakozzon az oktatásba. Az Unicef adatai szerint azonban legalább 463 millió tanuló számára nem volt távoktatás" - mondta Henrietta Fore a WHO (Egészségügyi Világszervezet) előtt tartott tájékoztatóján. Körülbelül 872 millió diák - a világ tanulóinak fele - pedig továbbra sem tud személyesen iskolába járni a járvány miatt - állította, majd globális oktatási vészhelyzetnek nevezte a helyzetet.
Az Unicef nemrégiben végzett felméréséből az is kiderül, hogy 158 országból minden negyedikben még nem tűzték ki az iskolák újranyitásának dátumát. Fore szerint az ilyen hosszú bezárások kifejezetten negatívan hatnak a diákokra: hatással van a mentális egészsgégükre, jobban ki vannak téve a fizikai és érzelmi erőszaknak. Kiszolgáltatottabbak lesznek a gyermekmunkára, a szexuális visszaélésekre, és kevésbé valószínű, hogy ki tudnak törni a szegénységből.
Néhány országban minél hosszabb ideig maradnak iskolán kívül a gyerekek, annál kisebb az esélyük a visszatérésre - mondta, majd hozzátette, hogy "az előrejelzések szerint legalább 24 millió gyermek lemorzsolódik a Covid-19 miatt".
Hiába a pozitív teszt, nem minden iskolában rendelnek el karantént
Míg egyes iskolákban már az első koronavírusos eset után távoktatást rendelnek el az érintett osztályokban - vagy az egész iskolában -, addig máshol egyetlen fertőzéssel érintett osztályt sem küldenek karanténba. Egyre követhetetlenebbek és logikátlanabbak a hatóságok intézkedései.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
