Az idei tanév már az indulás előtt rendhagyónak számított, hiszen senkit sem lep meg a digitális vagy hibrid oktatás az iskolákban. A szülők szerint azonban hamarosan visszatér a digitális oktatás - derül ki egy friss elemzésből.
A GKI Digital augusztus végén készíette el kutatását, amiből kiderül, annak ellenére, hogy a jelenlegi tanév már elindult, iskoláskorú gyerekek szülei 48%-ban a digitális oktatás rövid időn belüli visszatérésére számítanak, 22%-uk pedig a két oktatási forma közötti többszöri váltakozást tartja a legvalószínűbbnek.
Mik a tapasztalatok a tavaszi félévről?
Nem mindenki volt elégedett a szervezéssel. A szülők 41%-a úgy vélte, hogy a tananyag megtanítása a digitális oktatás révén, tulajdonképp rájuk hárult, miközben az iskola csak a feladatok kiosztását és azok számonkérését vállalta magára.
Mennyibe került az iskolakezdés?
A kutatás eredményei alapján az általános iskola alsó osztályaiban 45 ezer forintot, a felsőben 34 ezret, míg középiskolában 28,5 ezer forintor költöttek idén az iskolakezdésre a családok. Persze volt,k amit már nem kellett beszerezni, ugyanis a szülők 34%-a vásárolt valamilyen műszaki cikket kifejezetten a vírus hatására tavasszal, a legtöbben laptopot vagy mobiltelefont.
De kinek a felelőssége a digitális oktatás?
A szülők 84%-a egyetért azzal az állítással, hogy az elektronikus eszközök segíthetik és hátráltathatják is a tanulást, a szülő felelőssége, hogy a gyereket kontrollálja és utat mutasson a helyes használathoz – a válaszadók 39%-a gondolja, hogy ez az iskola felelőssége (is).
A szülők 95%-ának fontos, hogy iskolába járó gyereke magabiztosan és biztonságosan mozogjon az online térben, és közülük 40% tudatosan is foglalkozik azzal, hogy az internet veszélyeit elmagyarázza gyermekének - derül ki a kutatásból.
"Ki fogja reggel a közel 500, de máshol akár 1500 diákot meglázmérni?"
Októbertől kötelező lesz a diákoknál a lázmérés az iskolába lépés előtt. Jócó bácsi is elmondta a véleményét.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
