Az idei tanév már az indulás előtt rendhagyónak számított, hiszen senkit sem lep meg a digitális vagy hibrid oktatás az iskolákban. A szülők szerint azonban hamarosan visszatér a digitális oktatás - derül ki egy friss elemzésből.
A GKI Digital augusztus végén készíette el kutatását, amiből kiderül, annak ellenére, hogy a jelenlegi tanév már elindult, iskoláskorú gyerekek szülei 48%-ban a digitális oktatás rövid időn belüli visszatérésére számítanak, 22%-uk pedig a két oktatási forma közötti többszöri váltakozást tartja a legvalószínűbbnek.
Mik a tapasztalatok a tavaszi félévről?
Nem mindenki volt elégedett a szervezéssel. A szülők 41%-a úgy vélte, hogy a tananyag megtanítása a digitális oktatás révén, tulajdonképp rájuk hárult, miközben az iskola csak a feladatok kiosztását és azok számonkérését vállalta magára.
Mennyibe került az iskolakezdés?
A kutatás eredményei alapján az általános iskola alsó osztályaiban 45 ezer forintot, a felsőben 34 ezret, míg középiskolában 28,5 ezer forintor költöttek idén az iskolakezdésre a családok. Persze volt,k amit már nem kellett beszerezni, ugyanis a szülők 34%-a vásárolt valamilyen műszaki cikket kifejezetten a vírus hatására tavasszal, a legtöbben laptopot vagy mobiltelefont.
De kinek a felelőssége a digitális oktatás?
A szülők 84%-a egyetért azzal az állítással, hogy az elektronikus eszközök segíthetik és hátráltathatják is a tanulást, a szülő felelőssége, hogy a gyereket kontrollálja és utat mutasson a helyes használathoz – a válaszadók 39%-a gondolja, hogy ez az iskola felelőssége (is).
A szülők 95%-ának fontos, hogy iskolába járó gyereke magabiztosan és biztonságosan mozogjon az online térben, és közülük 40% tudatosan is foglalkozik azzal, hogy az internet veszélyeit elmagyarázza gyermekének - derül ki a kutatásból.
"Ki fogja reggel a közel 500, de máshol akár 1500 diákot meglázmérni?"
Októbertől kötelező lesz a diákoknál a lázmérés az iskolába lépés előtt. Jócó bácsi is elmondta a véleményét.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
