A legtöbb állami iskolában nincs hőmérő és elegendő fertőtlenítő, illetve maszkot sem viselnek a diákok, míg az egyházi intézményekben egyenmaszkra is futja.
A budapesti Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Gimnáziumba csak azok a diákok léphetnek be, akik átestek egy infrás lázméséren - mondta a Népszavának az intézmény igazgatója, majd hozzátette: a járvány elleni védekezés részeként automata fertőtlenítő-berendezéseket is felszereltek az iskolában, amelyeket viszont már szülői adományokból vásároltak.
A Kecskeméti Református Általános Iskolában viszont - az MTI fotóját nézve, amin a tanévnyitót örökítették meg - még egyenmaszkra is futotta. A lap megpróbálta kideríteni, hogy az intézmény saját költségvetéséből fedezi-e az óvintézkedésekkel járó többletkiadásokat, vagy léteznek erre a célra - akár egyházi, akár állami - források, az iskola igazgatója azonban azt mondta, nem nyilatkozik.
Papp Kornél, a református egyház zsinati oktatási irodájának vezetője viszont válaszolt a kérdéseikre. Mint mondta, jelenleg nincsenek kimutatások, becslések arról, hogy a református iskolákban összességében mennyi pénzt emészt fel a védekezés, de az tudható, a fertőtlenítőszereket az állam biztosította az egyházi és a magánfenntartók számára is. Egy konkrét, ezer fős református intéményt hozott példának, ahol 100 ezer forintot költöttek érintés nélküli lázmérőkre és 140 ezer forintot kétezer maszkra. Papp Kornél tájékoztatása szerint az intézmények saját költségvetésükből gazdálkodják ki a járványügyi veszélyhelyzettel összefüggő kadásokat.
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) választmányi tagja szerint egyházi intézmények eleve több költségvetési támogatásból gazdálkodhatnak, ráadásul a fenntartójuktól is számíthatnak olyan juttatásokra, amilyeneket a tankerületek nem biztosítanak az államiaknak. A PDSZ-hez érkezett visszajelzések alapján a tankerületek mostanában elkezdtek fertőtlenítőszereket osztani az állami iskoláknak, viszont mást nem kapnak. Ezért a járványügyi kiadásokra a szülők adják össze a pénzt, vagy a tanárok finanszírozzák a papírgyűjtésből befolyó plusz pénzből, esetleg a pedagógusok adományaiból - hozta fel a saját példáját Nagy Erzsébet.
Egyes állami iskolákba viszont a tanévkezdésre ígért fertőtlenítőszerek sem érkeztek meg, így a szülői munkaközösség vásárolt be az intézménynek.
Digitális oktatásra állnak át a mohácsi gimnáziumban
A rendkívüli szünet után digitális oktatás jön - jelentették be a Mohácsi Kisfaludy Károly Gimnáziumban.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Október 25-én, vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, miközben az Európai Unióban továbbra sem sikerült megegyezni a már nyolc éve napirenden lévő óraátállítás végleges eltörléséről. Több mint negyven európai parlamenti képviselő sürgeti a tagállamokat, hogy végre történjen előrelépés az ügyben.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
