Hamis főiskolai oklevéllel jelentkezett egy 43 éves nő egy Siófoki iskolába, ahol munkába is állt.
Közokirat-hamisítással vádolja a Siófoki Járási Ügyészség azt a 43 éves nőt, aki felsőfokú képesítése igazolására egy hamis főiskolai oklevelet használt fel – szúrta ki a 24.hu.
A vádirat szerint a nevére szóló hamis főiskolai oklevelet még 2001-ben szerezte meg egy ismerősétől azért, hogy azt később a munkához benyújthassa. 2018-ban jelentkezett egy siófoki iskolába meghirdetett tanári állásra és az időközben elvesztett hamis oklevélről készített fénymásolatot csatolta a pályázatához.
A munkába állását követően a hamis adatokat a közhiteles Köznevelési Információs Rendszerbe (KIR-rendszer) is rögzítették, a nő csak akkor bukott le, amikor több felszólítás ellenére sem nyújtotta be „eredeti” oklevelét, mert az nem létezett. Az ügyészség pénzbüntetést kért a nőre.
A tanárhiányra ez egy érdekes megoldás, a kormány viszont újabb rendelkezésekkel küzdene ellene egy nappal a tanévkezdés előtt.
Többet ettek a gyerekek a karantén alatt
A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége készített felmérést, amiből az derült ki, hogy többet ettek a gyerekek a távoktatás alatt.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
