Ugyanis az Európai Unió következő fejlesztési ciklusában helyet kap ez a köznevelési stratégia is, ami a 2021 és 2030 közötti időszakra vonatkozik majd.
A minisztérium felsorolja közleményében, hogy a most induló tanévtől minden általános és középiskolai évfolyamon tanuló diák ingyen kapja a tankönyvet, valamint megújult a Nemzeti Alaptanterv is.
Az Emmi szerint magyar diákok teljesítménye javul. A 2018-as PISA-felmérés szerint minden területen javult a 15 éves magyar tanulók teljesítménye - írják. Erről a felmérés eredményét követően mi is írtunk, azonban a korábbi évekhez képest ez a teljesítmény még mindig csak a közepes szintet éri el, ugyanis - az elmúlt években tapasztalt zuhanás megtorpanni látszik – egyelőre nem sikerült elérni a korábbi jobb eredmények színvonalát.
A kormány egyre több pénzt fordít az oktatásra, folyamatosan javítja annak feltételeit, fejleszti az iskolákat, a tananyagot és egyre nagyobb megbecsülést biztosít a pedagógusoknak – összegzi a kormány oktatási céljait az Európai Uniós tervezés érdekében készített köznevelési stratégia 2021-2030.
Miről szól a stratégia?
A minisztérium szerint a fontos stratégiai cél a tehetséggondozás, a magyar oktatás versenyképességének, színvonalának erősítése, a felzárkóztatásra szoruló gyermekek oktatáshoz való hozzáférésnek további javítása, az innovatív és digitális fejlesztések mellett "a nemzeti kultúra és identitás megőrzése is" - írják.
Továbbra is fontos cél a végzettség nélküli iskolaelhagyás arányának csökkentése - teszik hozzá. A legfrissebb adatok alapján ma Nógrád megyében minden negyedik szakközépiskolás a lemorzsolódás határán billeg, ezzel szemben a Győr-Moson-Sopron megyében tanuló, több mint nyolcezer gimnazista közül csak tizenötöt érint a probléma.
A stratégia 5 specifikus célkitűzést és azokon belül 14 beavatkozási irányt határoz meg, ezek közül kiemelendő az óvodai nevelés kiterjesztése, a pedagógusok felkészültségének, megbecsültségének növelése, az alulteljesítők és korai iskolaelhagyók arányának csökkentése, a digitális kompetenciák és az idegen nyelvi tudás fejlesztése, a köznevelési infrastruktúra színvonalának további javítása, valamint a Kárpát-medencei oktatási térség megvalósítása.
Miden iskola kiválaszthatja a saját járványügyi szabályait
Minden iskolában - meghatározott fertőtlenítőszerrel - nagytakarítást végeznek a tanév kezdetén, és ezt minden nap meg kell ismételni.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója. Szerinte már csak az országos eredményekben sem látszik, hogy a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok tehetséggondozási tevékenysége sikeres, legalábbis nem úgy, ahogyan azt sokszor gondoljuk.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
