Karácsony Gergely újra felvetette, hogy szeptembertől a középiskolákban fél 9-kor kezdődjön a tanítás. Ezzel a diákok elkerülhetnék a reggeli közlekedési csúcsforgalmat.
Az ATV információi szerint a főpolgármester szerdán levélben fordult a fővárosi középiskolák fenntartójához, amelyben újra felveti annak a lehetőségét, hogy a koronavírus járvány második hullámára készülve a gimnáziumokban a szokásos 8 óra helyett 8:30-kor kezdődjön a tanítás, így a diákok el tudják kerülni a közlekedési csúcsforgalmat.
A főváros június végén vetette fel először a csúsztatott iskolakezdést, amit azzal indokoltak, hogy a reggel 7 és 8 óra közötti budapesti tömegközlekedésen utazók egyharmada diák, főként középiskolás és felsőoktatásban tanuló. A Budapesti Közlekedési Központ szerint lépcsőzetes kezdéssel 20 százalékkal lehetne csökkenteni a reggeli utasszámot a járműveken.
Gulyás Gergely azonban korábban azt mondta, több - a csúsztatott iskolakezdés - ellen szóló érvet lát, mint mellette. "Azt nem tartom egy helyes indoklásnak, hogy ha 9 órakor kezdődne az iskola, a BKV-n kisebb lenne a tömeg, hiszen ma már a munkahelyek jelentés részén 8, fél 9, illetve 9 óra a munkakezdés időpontja" - mondta a miniszter. Semmivel sem lenne kevésbé tömött a BKV, ha 9-kor kezdődne az iskola - tette hozzá.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma akkor az ATV megkeresésére azt írta, nincs jogszabály arról, hánykor kezdődjön a tanítás, erről az intézmények maguk dönthetnek.
Döcögősen indulhat az iskolakezdés az új járványügyi intézkedési tervek miatt
Két hét múlva kezdődik az iskola, de általános vélemény, hogy a nemrég nyilvánosságra hozott ajánlások nagy része nem megvalósítható. Milyen rendszerben indul az iskola?
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
