Bármennyire is egyértelműnek tűnik a váltás, nem mindig zökkenőmentes. Most ezekben szeretnénk segítséget nyújtani nektek, összeszedtünk pár dolgot, aminek betartásával nem lesz káosz a szeptember.
Természetes, ha az ember izgul egy picit, mikor új iskolába, környezetbe kerül. De aggodalomra semmi ok, észre sem veszitek, és pár hét alatt igazi gimisekké váltok. Íme pár trükk, amivel még az első hetek nehézségeit is könnyedén megugorhatjátok.
Kiigazodás
Az első pár napban mindenki el van veszve az ismeretlen épületben. Ügyes trükk lehet, ha megkeresitek a honlapon, vagy a folyosókon az iskola alaprajzát, és előbb ott keresgélitek meg a gyakran furcsa módon elnevezett tantermeket. Másik praktika lehet, ha felírjátok a füzetetekbe, egy jegyzettömbbe vagy a telefonotokba, éppen melyik óra hol van, esetleg támpontokhoz viszonyítjátok őket (például a harmadikon a nagy folyosó végén balra). Erre nem lesz sokáig szükségetek, de pár késéstől meg tud kímélni titeket.
Tanárok nevei
A középiskolában már főleg Tanárnő/Tanár úr megszólításokat használunk, ezért könnyedén megfeledkezhettek a tanár valódi nevéről (például a tanáriba bekopogtatva). Ezt a legkönnyebben úgy tudjátok kiküszöbölni, ha az adott tantárgy füzetébe beleírjátok a nevét, még rögtön a legelején.
Legyetek bátrak
Gólyaként rengeteg kérdés felmerülhet bennetek, amiket nem biztos, hogy az osztályfőnöki órán elmondtak. Vonatkozhat ez tanórákra is, sok különböző helyről érkeztek egy osztályba, lehet máshol hagytátok abba a tananyagot, mint ahol a tanár folytatná. Ilyenkor mindenképp kérdezzetek, szólaljatok fel, teljesen normális, hogy az elején össze kell hangolódni a társaságnak. Ráadásul a felsőbbévesek sem esznek gólyát, ők is segítőkészek, és nekik még belsős trükkjeik is lehetnek, amiket a hivatalos tájékoztató nem említ meg.
Tartsatok ki
Semmiképp se keseredjetek el, ha az első jegyeitek egy picit rosszabbak, mint megszoktátok. Az elején nagyon sok újdonságot kell megszoknotok és alkalmazkodnotok hozzájuk. De nem szabad, hogy lankadjon a lelkesedésetek, idővel minden a helyére kerül, csak az első sokkon kell túlesnetek.
Az egyetemi fogalmak valódi jelentései - nem csak elsőéveseknek
Már több magyar-magyar szótárt is készítettünk leendő egyetemistáknak, ahol összeírtuk azoknak a fogalmaknak a steril - mondhatni „szótári" - jelentését, amelyek újak lehetnek számotokra gólyaként. Ugyanakkor tudjuk, hogy a gyakorlatban teljesen mást jelent nektek a tanulmányi osztály, a zh, vagy éppen a szorgalmi időszak. Többen el is kezdtétek összegyűjteni, mi ezeknek az igazi magyarázata.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
