Rekordhosszú pihenés - csak egy országban hosszabb a nyári szünet, mint nálunk

Hány nap jut a vakációra más országokban? Megnéztük néhány környező országban mikor kezdődik és meddig tart a nyári szünet.

  • Eduline

77 nap - ilyen hosszú a diákok nyári szünete idén, de minden évben több mint teljes két hónapról van szó. Ez azonban egyáltalán nincs így mindenhol, Angliában például csak 48 napos, de a német tartományokban is alig 45 napos egy nyári szünet.

A következő grafikán jól látszik, a rajta szereplő országok közül egyedül Horvátországban van olyan hosszú nyári szünidő, mint Magyarországon.

Eltérő tanévzárással és kezdéssel szervezi minden ország az oktatást, ezért is fordult elő a napokban, hogy sok országban újra be kellett zárni az iskolákat, hiszen még van, ahol tartott a tanév. Nemrég azt is megnéztük, mekkora eltéréssel kezdik majd meg a 2020/21-es tanévet az iskolák a különböző országokban, ugyanis van, ahol már bőven az augusztusba nyúlik az új tanév.

A magyar diákok tehát szerencsésebbek lennének a jóval hosszabb szünet miatt?

Mi kell ahhoz, hogy szeptembertől biztonságosan működhessenek az iskolák?

Angliában ugyan a szigorú szabályok mellett, de fontosnak tartják, hogy szeptembertől újra kinyissanak az iskolák a diákok felzárkóztatása és a családok élete miatt is.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.