Továbbra is komoly probléma a tanárhiány az általános iskolákban és a gimnáziumokban is, de problémát jelent az óvodákban is. Nézzük meg a legfrissebb statisztikákat.
A számok alapján - bár nem nagy mértékben - tavaly óta tovább csökkent a tanárok száma az általános- és középiskolákban, illetve az óvodákban is kevesebb az óvodapedagógus.
Bár az idei számok nem olyan elkeserítők, mint 10 éve, de a tanárhiány növekedése nem állt meg és ennek hamarosan komoly következményei lehetnek. Az általános iskolákban jelenleg 75 428 tanár dolgozik, ez szám az elmúlt öt évben folyamatosan csökkent, 10 évvel ezelőtti mélyponthoz képest azonban egy kicsivel magasabb az arányuk. Akkor 73 565-en dolgoztak az általános sulikban. A gimnáziumi és szakgimnáziumi oktatók száma is alacsonyabb a tavalyinál, most 35 376-an vannak. Hasonlóan csökkent az óvodapedagógusok száma is, ők idén 31 054-en vannak, míg öt éve 31 484-en voltak.
A helyzet úgy néz ki, nem javul
Tavaly is voltak már gondok az iskolakezdés környékén. 2019 második negyedévében több mint 4500 üres álláshely volt az oktatásban, a középiskolákban a legnagyobb a hiány a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján.
Akkor a középfokú oktatásban volt a legnagyobb a hiány: a betöltetlen álláshelyek száma 2147 volt 2019 második negyedévében. Az alapfokú oktatás területén 395-ről 950-re, az iskolai előkészítő oktatásban pedig 374-ről 956-ra nőtt az üres álláshelyek száma három év alatt.
Az Európai Bizottság februárban kiadott országjelentése is aggasztónak írja le a magyarországi tanárhiányt. Ennek egyik okaként az alacsony pedagógusbéreket jelöli meg, ezt ábrával bizonyítja.
Nem sokan döntöttek úgy, hogy visszamennek az iskolába
Két hete született meg a döntés az iskolák újranyitásáról, tegnaptól pedig már lehet kiscsoportos felzárkóztatást tartani.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
