Benyújtotta a kormány a parlamentnek az iskolaőrségről szóló törvényjavaslatot.
Az iskolaőri rendszer bevezetését Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette be május végén. A miniszter azt mondta akkor, hogy ötszáz iskolában lesz iskolaőrség.
A törvényjavaslat azt mondja ki, hogy az iskolaőr "kényszerítő eszközzel rendelkező, sajátos jogokkal felruházott személy", aki közfeladatot ellátó személynek minősül és rendőrségi alkalmazott lesz. Az iskolaőrök egyenruhát, szolgálati igazolványt és jelvényt kapnak, az egyenruhájukon fel lesz tüntetve az iskolaőr szó. Az iskolaőrök "intézkedési és kényszerítő eszköz-alkalmazási jogosultsága csak a nevelési, oktatási intézmény területére terjed ki tanítási időben" – olvasható a tervezetben.
A javaslatban az is szerepel, hogy az iskolaőrök testi kényszert, szökésének vagy önkárosításának veszélye esetén bilincset, támadás megakadályozására vagy az ellenszegülés esetén pedig vegyi eszközt és rendőrbotot alkalmazhatnak, illetve használhatnak.
Ezen felül a törvényjavaslat kiterjeszti a büntethetőség alsó korhatárának 14-ről 12 évre leszállítását a hivatalos személyek, közfeladatot ellátó személyek és a támogatóik elleni erőszak esetére is.
Illetve az is helyet kapott a javaslatban, hogy "ha egy tanköteles korú vagy azt a kort betöltve továbbtanuló gyereket/fiatalt a bíróság bűnösnek mond ki, de nem ítéli szabadságvesztésre, a családja egy évre elveszíti az úgynevezett iskoláztatási támogatást", vagyis a családi pótlékot. Emellett ezentúl ha a bíróság egy fiatalkorút elítél, akkor "a bűnügyi költség a fiatalkorú gondozásáért felelős nagykorú személyt is terhelheti", olvasható a törvényjavaslatban.
Jönnek az iskolarendőrök - megoldás vagy csak büntetés?
A tanárokat védenék az agressziótól, ám több szakember szerint csak tüneti kezelés, hogy szeptembertől iskolaőröket küld 500 általános és középiskolába a kormány, akik a 12 évesnél idősebb gyerekeket szükség esetén meg is bilincselhetik.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
