Benyújtotta a kormány a parlamentnek az iskolaőrségről szóló törvényjavaslatot.
Az iskolaőri rendszer bevezetését Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette be május végén. A miniszter azt mondta akkor, hogy ötszáz iskolában lesz iskolaőrség.
A törvényjavaslat azt mondja ki, hogy az iskolaőr "kényszerítő eszközzel rendelkező, sajátos jogokkal felruházott személy", aki közfeladatot ellátó személynek minősül és rendőrségi alkalmazott lesz. Az iskolaőrök egyenruhát, szolgálati igazolványt és jelvényt kapnak, az egyenruhájukon fel lesz tüntetve az iskolaőr szó. Az iskolaőrök "intézkedési és kényszerítő eszköz-alkalmazási jogosultsága csak a nevelési, oktatási intézmény területére terjed ki tanítási időben" – olvasható a tervezetben.
A javaslatban az is szerepel, hogy az iskolaőrök testi kényszert, szökésének vagy önkárosításának veszélye esetén bilincset, támadás megakadályozására vagy az ellenszegülés esetén pedig vegyi eszközt és rendőrbotot alkalmazhatnak, illetve használhatnak.
Ezen felül a törvényjavaslat kiterjeszti a büntethetőség alsó korhatárának 14-ről 12 évre leszállítását a hivatalos személyek, közfeladatot ellátó személyek és a támogatóik elleni erőszak esetére is.
Illetve az is helyet kapott a javaslatban, hogy "ha egy tanköteles korú vagy azt a kort betöltve továbbtanuló gyereket/fiatalt a bíróság bűnösnek mond ki, de nem ítéli szabadságvesztésre, a családja egy évre elveszíti az úgynevezett iskoláztatási támogatást", vagyis a családi pótlékot. Emellett ezentúl ha a bíróság egy fiatalkorút elítél, akkor "a bűnügyi költség a fiatalkorú gondozásáért felelős nagykorú személyt is terhelheti", olvasható a törvényjavaslatban.
Jönnek az iskolarendőrök - megoldás vagy csak büntetés?
A tanárokat védenék az agressziótól, ám több szakember szerint csak tüneti kezelés, hogy szeptembertől iskolaőröket küld 500 általános és középiskolába a kormány, akik a 12 évesnél idősebb gyerekeket szükség esetén meg is bilincselhetik.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
