A Civil Közoktatási Platform (CKP) az új kormányrendeletet - az óvodák és bölcsődék újranyitásáról, valamint a nyári táborok megszervezéséről - hiányosnak tartja, éppen ezért kérik a mielőbbi, pontosabb és felelősebb kiegészítést.
A rendelet nem intézkedik arról, hogy az óvodák látogatása nem kötelező, és nem tartalmaz semmilyen védelmi előírást például a maximális létszámra vonatkozóan
- fogalmaz a CKP közleményében. "Az óvodák és a bölcsődék veszélyhelyzet előtti szokásos rendben működnek, a gyermekeket az óvodai nevelésben, illetve a bölcsődei ellátásban való részvétel jogszabályi feltételei szerint, további feltételek előírása nélkül fogadják" - idéztek a rendeletből, amelyről feltételezik és remélik, hogy abban a helyzetben, mikor mindenki óvatosságra int és számos védelmi intézkedés még érvényben van, az ezzel ellentétes rendelkezés csak a jogalkotó figyelmetlenségének következménye.
Kérik, hogy mivel vidéken az óvodák már hétfőn a jogszabály szerint kell működjenek, sürgősen megnyugtató és egyértelmű válaszokat kell adni a látogatás önkéntességére és a járványbiztonsági intézkedésekre vonatkozóan a szülők és fenntartók részére mind az óvodák, mind a nyári táborok vonatkozásában.
Továbbá szerintük az iskolákra és a szakszolgálatokra vonatkozó jogszabályt is egyértelműsíteni kell, a következőket kiemelve:
Hozzáteszik, hogy biztosítani kell a forrást az intézmények, illetve a fenntartók számára a higiéniához és a személyes védekezéshez szükséges eszközökre, valamint a bölcsődei, óvodai alkalmazottak bérére, a fejlesztést is segítő nyári gyermekfelügyelet finanszírozására.
"Nehéz lesz egyszerre digitális órákat tartani és ügyelni is"
Hogyan döntenek az igazgatók, tanárok a júniusra tervezett iskolák újranyitásáról? Egyelőre vegyesek a reakciók, döntések erről a lehetőségről.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
