Tiltakoznak a francia iskolák májusi újranyitása ellen.
Ahogyan azt korábban megírtuk, két hónapos lezárás után, május 11-én újranyitnak az iskolák Franciaországban. A nyári szünetig aztán kisebb, 15 fős osztályokban folytatódna az oktatás. A döntést a tanárok szakszervezete egyáltalán nem támogatja, az egész országra kiterjedő sztrájkot hirdettek - írta meg a Local cikke alapján az Index.
Közleményükben úgy fogalmaznak: a tanárok nem hajlandóak bevonulni a vágóhídra. Hogyan mehetnének vissza dolgozni, ha az éttermek és boltok továbbra se nyitnak ki, és rendezvényeket se lehet tartani? - tették fel a kérdést. Az országos sztrájkot május 11-től egészen 30-ig tervezik.
Követeléseik között szerepel az iskolák megnyitása előtti vérvizsgálat elvégzése minden iskolai alkalmazotton és diákon, az oktatási intézmények teljes fertőtlenítése és a védelmi eszközök (maszk, alkoholos fertőtlenítő, kesztyűk) rendelkezésre bocsátása - írják.
Érettségi körkép a világban: így áll most a helyzet a többi országban
Minden országban más módszert találták ki az érettségikkel kapcsolatban. Van, ahol megtartják, van ahol törölték, nincs egységes stratégia, de az biztos, hogy idén nem lesz mindenhol érettségi.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
