A Covid-19-világjárvány miatt távoktatásba kényszerülő mintegy 1,5 milliárd diák több mint felének nincs számítógépe, amellyel követhetné az órákat, 43 százaléka pedig nem rendelkezik internet-hozzáféréssel - figyelmeztetett kedden az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO).
Az UNESCO-nak a Nemzetközi Távközlési Egyesülettel (ITU) közösen készített tanulmányai szerint 826 millió diáknak nincsen számítógépe, 706 millió diák pedig nem rendelkezik internet-hozzáféréssel. A távoktatás vált az iskolai órák fő alternatívájává a járvány miatt bevezetett elszigetelés alatt - jelezte az UNESCO, amely emiatt más eszközök igénybevételét is kérte annak érdekében, hogy ne növekedjen a digitális szakadék.
Az UNESCO adataiból kiderül, hogy például Fekete-Afrikában a háztartások 89 százalékában nincsen számítógép, 82 százalékában pedig internet. Ötvenhatmillió tanuló kénytelen nélkülözni a telefont is otthonában, mintegy felük Fekete-Afrikában.
Audrey Azoulay, az UNESCO főigazgatója úgy vélekedett: bár erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy mindenki rendelkezhessen digitális kapcsolattal, szükséges, hogy "az oktatás és a tanulás ne csak az online eszközökre korlátozódjon". "A fennálló egyenlőtlenségek csökkentése érdekében támogatnunk kell egyéb alternatívákat, például a közösségi rádió- és televízió-programok igénybevételét, valamint a kreativitást a tanulás minden formájában" - tette hozzá.
Közel százezer diák maradhat ki március óta az oktatásból
Kiderült, mekkora lehet azoknak a diákoknak a száma, akik digitális eszközök hiányában nem tudnak részt venni a távoktatásban. A Klebelsberg Központ (KK) mintegy 750 ezer diákjának öt százaléka nem rendelkezik a szükséges eszközökkel, vagy még internettel sem a digitális távoktatáshoz - erről Hajnal Gabriella, a KK elnöke beszélt múlt pénteken az InfoRádióban, írta meg a Népszava.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
