A digitális munkarendre való átálláshoz elengedhetetlen az adminisztrációs feladatok csökkentése, a határidős feladatok – köztük a NAT és a szakképzési reform – elhalasztása - írja közleményében a Civil Közoktatási Platform (CKP).
Az átállás hatalmas terhet jelent a pedagógusok többsége számára. Mindenkinek újra kell terveznie tanítási elképzeléseit, digitálisan elérhető tartalmak közül kell választania, technikai problémákkal kell megküzdenie. Rengetegen kényszerülnek olyan eszközök, módszerek használatára, amelyet eddig nem próbáltak, a tanulókkal való kapcsolattartás, a számonkérés is több időt vesz igénybe a szokásosnál - emeli ki közleményében a CKP.
Szerintük az átállásra a kormányzat nem biztosított időt - nem engedélyeztek a felkészülésre tanítás nélküli munkanapokat. Egyelőre nem kaptak a tanárok semmiféle technikai, tárgyi, információs, személyes segítséget - az Oktatási Hivatal oldalain elérhető „módszertani útmutató” rendszerezetlen listája és néhány önkéntes segítő e-mailcímének közzététele méltatlan az EMMI és az ITM szakmai és anyagi lehetőségeihez. Ebben e helyzetben pedig a tanárok elvárhatják, hogy a fenntartók, az oktatási kormányzat legalább ne terhelje őket további feladatokkal - emelik ki.
Ezért követelik, hogy sürgősen vonjanak vissza minden olyan kötelezettséget, amellyel átalakításokat készítenek elő, vagy amelyek olyan feladathoz kötődnek, amelynek megvalósítását a vészhelyzet úgyis lehetetlenné teszi.
Vonják vissza vagy legalábbis halasszák el a NAT bevezetését – a tiltakozásokban kifejtett érveken túl ezt az is indokolja, hogy az iskolák, a tanárok nem képesek most a pedagógiai programok átdolgozásával foglalkozni. Továbbá gondolják át, hogy a szakképzési reform mely elemeit lehetséges ebben a helyzetben bevezetni.
Továbbá intézkedjenek arról, hogy az elmaradó vizsgák, vizsgálatok, esetleges lezáratlan ügyek ne okozzanak kárt az érintetteknek. Valamint a tehermentesítés mellett sürgősen kezdjenek hozzá a digitális oktatást– különösen a kevésbé felkészült, kevésbé jól ellátott iskolákat, szülőket – segítő ajánlások, segédanyagok, intézkedések kidolgozásához - írja a közoktatási platform.
Így zajlik a digitális oktatás az iskolákban
A tantestületek napok óta azon dolgoznak, hogy minél zökkenőmentesebben menjen az átállás a digitális oktatásra. Sok helyen már sikerült is elkezdeni a távoktatást. Azonban ennek a helyzetnek is megvannak a veszélyei, ugyanis a leszakadó rétegek hátrányai várhatóan tovább növekednek.
| Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
