Pár nap kell az iskolákban a digitális munkarendre való átálláshoz, de utána látni fogják, milyen színes oktatási gyakorlat alakul majd ki ezen a téren - mondta a köznevelési államtitkár.
Maruzsa Zoltán elmondta, az Oktatási Hivatal oldalán szombaton közzétették a módszertani ajánlást, mely online felületek használatát javasolja. Szép számmal vannak ilyen, kormányzati vagy magánfejlesztésű, az online oktatásban használható felületek - jegyezte meg.
Hozzátette: a digitális munkarendre átállás nem fog egy hétvége alatt megvalósulni, egyelőre az igazgatási kereteket tudták megteremteni az útmutatóval és az intézményvezetőknek szóló iránymutatással. Mint mondta, elhúzódó járvánnyal kell számolni, ezért a felelős döntés az volt, hogy a munkának, a felkészülésnek folytatódnia kell. Nem a félév érvényessége vagy nem érvényessége a szempont, hanem a gyerek érdeke, az pedig az, hogy az életkorának megfelelően tanuljon, ne menjenek veszendőbe egész hónapok - tette hozzá. Kiemelte: a feladat az, hogy a megváltozott körülmények között, a fertőzésveszélyt minimalizálva tegye mindenki a dolgát.
Maruzsa Zoltán arról is beszélt, hogy az óvodákban nincs szükség olyan jellegű átállásra, mint az iskolákban, és bár az óvodának fontos szerepe van az iskolára való felkészítésben, mégsem olyan jellegű intenzív, napi oktatási feladatot lát el, mint az iskola. Az államtitkár megjegyezte, az óvodák fenntartása alapvetően önkormányzati feladat, ezért volt kézenfekvő, hogy bezárásukkal kapcsolatban helyi döntések szülessenek.
Az államtitkár elmondta azt is, hogy hétfőn és kedden figyelik majd, hány gyerek maradt otthon és mennyi felügyeletéről kell az iskolákban gondoskodni, milyen az egyes oldalak látogatottsága. Ahol "döccenőt látnak", beavatkoznak. Emellett tervezik frissíteni a módszertani útmutatót is.
Az államtitkár szerint
"az oktatási rendszer szerencsés helyzetben van, mert évekkel ezelőtt elkezdődött a digitális átállás, és mostanra beérnek a korábbi fejlesztések."
Az államtitkár a pedagógusok fizetésével kapcsolatos kérdésre leszögezte: folyik tovább a munka az iskolákban, "ennek megfelelően a fizetés mindenkinek jár és garantált".
KRÉTA helyett Google Classroom - így indult a hétfő az iskolákban
Elkezdődött az első hét távoktatásban. A tanároknak, diákoknak hirtelen kell átállniuk az új rendszerre. Felkerestünk néhány általános-, és középiskolát, vajon, milyen órákat fognak tartani online, milyen megoldást választottak.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
