A Tatabányai Járásbíróság jogerősen 6 hónap, 1 év 6 hónapra felfüggesztett fogházbüntetésre ítélt szerdán egy 17 éves diákot, aki testnevelőjének karjára ütött.
A Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség közleménye szerint a diák többször nem vitt magával tornafelszerelést, ezért a tanár figyelmeztetést akart beírni az ellenőrzőjébe, és azt mondta, hogy a hiányzások miatt megvonhatják az ösztöndíját. A fiú erre szidni kezdte a pedagógust, majd ráütött a karjára.
A Tatabányai Járásbíróság közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette miatt ítélte el a 17 éves diákot. Az ítélet jogerős, mivel azt a fiú, a védője és az ügyész is tudomásul vette.
Hol kell keresni az iskolai agresszió gyökereit és mi lehet a megoldás?
A közelmúltban több iskolai verekedésről olvashattunk, és az iskolai agresszió is felkapott téma lett az események következményeként. Vajon mi lehet a megoldás az agresszió visszaszorítására?
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
