A pedagógusszakma fontos eleme a szakértői bizottsági munka - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára.
Maruzsa Zoltán közölte, hogy Pest megyében most a harmadik szakértői bizottságot állítják fel, amely remélhetőleg segíti, tehermentesíti a meglévő két testületet. Kiemelte: a szakmai feladatellátásban fontos szerepük van a szakértői bizottságoknak, de ebben a munkában is egyenlőtlenségek voltak korábban az országon belül.
A főváros mindig is jobban ellátott terület volt, nyolc szakértői bizottság látta el ott a feladatokat. Pest megye viszont kicsit mindig "potyautas" volt", ott mostanáig mindössze két szakértői bizottság működött - mondta Maruzsa Zoltán.
Pinterics János, a Pest Megyei Pedagógiai Szakszolgálat főigazgatója elmondta: a szakértői bizottságok egyebek mellett a sajátos nevelési igényű gyermekek vizsgálatáért felelnek. Az államtitkár pedig reméli, a harmadik szakértői bizottság, valóban segíti és tehermentesíti majd a meglévő két testületet.
"Az iskola nem a gyerekek igényeit kielégítő intézmény"
"Az iskola nem a gyermekek igényeit kielégítő intézmény, hanem az a feladata, hogy átörökítse a nemzeti kultúrát" - hangzott el Takaró Mihálytól egy interjúban. Szerinte így az "sem lehet kérdés, hogy Egri csillagok vagy Harry Potter".
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
