A naponta könyvet olvasó gyerekek jobban teljesítenek az iskolában, derült ki az Oxford Review of Education című folyóiratban megjelent kutatásból.
Az iskolán kívüli olvasmányok közvetlen hatással vannak a gyerekek iskolai teljesítményére. Egy jó könyv jobban fejleszti az olvasási készséget, mint bármilyen más típusú olvasnivaló - derült ki az Oxford Review of Education című folyóiratban publikált kutatásból, amelyet a Malagai Egyetem és a University College London (UCL) tudósai vezettek.
A tanulmányhoz az Andalúziai Oktatási Felmérő Hivatal adatbázisát használták fel. Azokat a kérdőíveket elemezték, amelyeket több mint 43 ezer spanyol tanuló 2008-2009-ben töltött ki 10 és 11 éves kora között, aztán ismételten 13 és 14 éves kora között 2011-2012-ben. A vizsgálatból kiderült, hogy azok a diákok, akik naponta olvastak könyvet, jobb eredményeket értek el az iskolai teszteken.
John Jerrim, az UCL kutatója, a tanulmány társszerzője kiemelte, hogy 11 és 14 éves koruk között óriási fejlődésen mennek át a gyerekek. A háromhavi előny, amelyre az olvasással szert tehetnek, nem tűnhet soknak, de ez a vizsgált három középiskolai évnek a tíz százaléka. Fontos arra biztatni a fiatalokat, hogy találjanak időt egy jó könyv elolvasására - hangsúlyozta Jerrim.
Luis Alejandro Lopez-Agudo, a Malagai Egyetem kutatója hozzátette: nemcsak az a fontos, hogy olvassanak a fiatalok, hanem az is, hogy mit olvasnak. Az olyan olvasnivalók, amelyek nem olyan lebilincselőek és összetettek, mint egy jó könyv, nem nyújtanak előnyt a kognitív fejlődésben.
Friss felmérés: az általános iskolás gyerekek közel harmada fáradtnak érzi magát
Hogyan érzik magukat, mit esznek és mennyit mozognak az ötödikes, hetedikes, kilencedikes és tizenegyedikes diákok? Itt vannak a friss stitisztikák.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
