Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium tantestülete, csatlakozva több hazai tantestülethez, tiltakozik az új Nemzeti Alaptanterv tartalma és bevezetése ellen.
Az iskola szerint többek között a NAT nem alaptanterv, nem a magyar oktatás alapelveit és irányait rögzíti, hanem egy túlszabályozott tanmenet, ami nem ad lehetőséget arra, hogy az egyes tanári közösségek szabadon döntsenek arról, miként fejleszthetik a legjobban diákjaikat - írják a közleményükben.
A NAT nem ad lehetőséget arra, hogy a tanárok azt az alkotó értelmiségi szerepet töltsék be, amire a társadalomnak szüksége van és ami megilleti őket. Illetve bár kifejezetten progresszív alapelveket is hangoztat, azok gyakorlati megvalósítására semmilyen lehetőséget nem ad, ezáltal devalválja azokat az alapelveket, amik a mi iskolánkat is jellemzik.
Valamint szerintük tudás- és gyerekszemlélete részben elavult, részben egy soha nem is létezett felfogást tükröz.
„Felszólítjuk ezért az EMMI-t és a kormányt, hogy álljon el az új NAT szeptemberi bevezetésétől, és kezdjen társadalmi egyeztetést egy korszerű, a jövőt szolgáló NAT elkészítéséről” – írják.
Egyre több iskola foglal állást az új Nemzeti alaptantervvel kapcsolatban: itt a tiltakozók listája
Egyre több és több iskola tanári gárdája és diákja csatlakozik az új Nemzeti alaptanterv elleni tiltakozáshoz. Sokan az új NAT visszavonását követelik, hiányolják a nyilvános és szakmai egyeztetést és korszerűtlennek tartják a dokumentumot. Összegyűjtöttük, kik adtak ki eddig nyílt levelet vagy közleményt a Nemzeti alaptantervvel kapcsolatban.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
