Most a Fiatal Írók Szövetsége is kifejezte véleményét az új NAT-ról, a törvény felfüggesztését és valóban széles körű szakmai egyeztetés megkezdését javasolják.
"A Fiatal Írók Szövetsége már egészen középiskolás kortól foglalkozik olyan, kezdetben csak irodalomkedvelő, majd az egyetemi évekre egyre kiforrottabb világlátással, önképpel, szerzői, szépírói elképzelésekkel bíró fiatalokkal, akiknek a segítése, mentorálása a szervezet missziója. Éppen emiatt nap mint nap tapasztaljuk a ma élő magyar- és világirodalom iránti érdeklődést. Az értő olvasás segítése és támogatása, a kritikai és önkritikus gondolkodás fejlesztése a FISZ alapfeladatai közé tartozik. A Nemzeti Alaptanterv kapcsán a Magyartanárok Egyesülete szakmai meglátásait – mint a kronologikus irodalomtörténeti tanítás atavisztikus jellege, a pedagógia mint tudományág iránti érzéketlenség, a nemzeti emlékhelyek esetleges, ideológiai alapon történő kiválasztása, a normatív nyelvszemlélet kizárólagos képviselete – osztjuk, a NAT-tal szemben kifogásoljuk"
– írja a szövetség közleményére hivatkozva a 24.hu, amelyben azt is kifejtik, hogy kifejezetten problémásnak tartják a kortárs magyar és világirodalom mellőzöttségét, hiszen ez szerintük azt az érzetet kelti, hogy az irodalom lezárható és intézményes keretek közé szorítható.
A FISZ több mint két évtizedes elkötelezett határon túli együttműködései és kapcsolatai alapján kijelenti, hogy a magyar nyelv és a határon túli magyarság is csak ott tud megmaradni, ahol élő és virágzó irodalom működik – érvelnek, emellett kifejezetten fontosnak tartják az örömszerző olvasás serkentését, amit szerintük az új NAT inkább hátráltat, mint segít.
A Fiatal Írók Szövetsége a törvény felfüggesztését és valóban széles körű szakmai egyeztetés megkezdését javasolja.
Szakmai együttműködést kínál fel az MTA az új alaptanterv átdolgozásához
Több szakmai kritika, tiltakozás, nyílt levelek és feltett kérdések után még mindig érkeznek hivatalos vélemények az új Nemzeti alaptantervről (NAT), most a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) is állást foglalt.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
