Az óvodák önkormányzati fenntartása mellett állt ki a Budapesti Önkormányzatok Szövetsége (BÖSZ) a szervezet keddi, az új összetételű testület alakuló ülésén – közölte a Főpolgármesteri Hivatal.
Pár napja kering a hír a levegőben, miszerint a kabinet tovább sem tett le arról tervéről, hogy elvenné az ökormányzatoktól az óvodákat. A BÖSZ szerint az óvodák a hazai oktatási rendszer talán legjobban működő részei, ahol a legnagyobb problémát a munkaerőhiány okozza, ezért nem központosítással, hanem a támogatások növelésével lehet a problémákat megoldani.
Továbbá az önkormányzatoknak nem okoz súlyos problémát az óvodai és bölcsődei rendszer fenntartása, így anyagi szempontból sem indokolt központi kormányzat alá rendelni az intézményeket – teszik hozzá.
A nyilatkozat szerint a több mint 320 ezer óvodás és a több mint 30 ezer óvodapedagógus közös érdeke, hogy a jól működő, komoly eredményeket felmutatni képes rendszer stabil és békés maradjon továbbra is.
A nyilatkozatot a főpolgármester és minden jelenlévő polgármester aláírta – közölték.
Tovább darabolják az oktatási rendszert: jöhetnek az állami óvodák?
A Magyar Narancs információi szerint a kormány elvenné az önkormányzatoktól az óvodákat is.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
