Az óvodák önkormányzati fenntartása mellett állt ki a Budapesti Önkormányzatok Szövetsége (BÖSZ) a szervezet keddi, az új összetételű testület alakuló ülésén – közölte a Főpolgármesteri Hivatal.
Pár napja kering a hír a levegőben, miszerint a kabinet tovább sem tett le arról tervéről, hogy elvenné az ökormányzatoktól az óvodákat. A BÖSZ szerint az óvodák a hazai oktatási rendszer talán legjobban működő részei, ahol a legnagyobb problémát a munkaerőhiány okozza, ezért nem központosítással, hanem a támogatások növelésével lehet a problémákat megoldani.
Továbbá az önkormányzatoknak nem okoz súlyos problémát az óvodai és bölcsődei rendszer fenntartása, így anyagi szempontból sem indokolt központi kormányzat alá rendelni az intézményeket – teszik hozzá.
A nyilatkozat szerint a több mint 320 ezer óvodás és a több mint 30 ezer óvodapedagógus közös érdeke, hogy a jól működő, komoly eredményeket felmutatni képes rendszer stabil és békés maradjon továbbra is.
A nyilatkozatot a főpolgármester és minden jelenlévő polgármester aláírta – közölték.
Tovább darabolják az oktatási rendszert: jöhetnek az állami óvodák?
A Magyar Narancs információi szerint a kormány elvenné az önkormányzatoktól az óvodákat is.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
