Már csak néhány napjuk van felmentési kérelmet írni azoknak a családoknak, akik nem szeretnék iskolába küldeni a hatodik évet betöltött gyereküket, de sokan erről nem is tudnak. A szülőknek alig a fele kapott az óvodákban megfelelő tájékoztatást az eljárásról.
Ahogy arról korábban már beszámoltunk, január 1-jétől azoknak a gyerekeknek, akik augusztus 31-ig betöltik a hatodik életévüket, szeptemberben el kell kezdeniük az iskolát. Arról, hogy további egy évig az óvodában maradhatnak-e, többé már nem az intézmény, hanem az Oktatási Hivatal (OH) dönt - ha szükségesnek tartja, a területileg illetékes szakértői bizottság bevonásával. A szülőknek alapszabályként január 15-ig, de idén még legkésőbb január 31-ig kell beadniuk a felmentési kérelmet.
A hvg.hu hívta fel a figyelmet arra, már csak néhány nap van a határidőig, de ez az információ nem jutott el megfelelően a szülőkhöz. Fennáll a veszély, hogy sok érintett szülő nem adja be a kérvényt január 31-ig.
A Szülői Hang Közösség készített egy felmérést, amiből kiderült, hogy a szülőknek alig a fele kapott az óvodákban megfelelő tájékoztatást az eljárásról. A többség azzal tisztában van, hogy az új törvény értelmében hatévesen iskolába kell mennie a gyerekének, de eszükbe sem jut, hogy kérvényezhetnék még egy évre az óvodában maradást, pedig ahogy azt korábban már megírtuk, a minisztérium véleményével szemben a szülők szerint a hatéves gyerekek nagy része még nem iskolaérett.
Felmentés az iskolakezdés alól: így lehet megkerülni az Oktatási Hivatalt
Már be lehet nyújtani a hatévesen kötelező iskolakezdés alóli felmentési kérelmeket az Oktatási Hivatalhoz, a határidő január 31. Ugyanakkor ha a szülő eddig a napig beszerzi a pedagógiai szakszolgálat felmentést támogató véleményét, nincs szükség kérelemre, a gyerek további egy évig az óvodában maradhat.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
