Jelenlegi formájában nem támogatja az új Nemzeti alaptanterv (Nat) bevezetését a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – tudta meg a hvg.hu.
Az NPK – amely az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben pedagógus-munkakörben közalkalmazottként foglalkoztatottak önkormányzattal rendelkező köztestülete – elnöksége szerdai ülésén értékelte a kormánytól kapott legutolsó szövegváltozatot - írja a lap.
Az NPK legfőbb kifogása a már végeláthatatlan ideje készülő-módosuló-pontosuló szöveggel szemben az, hogy bár a kormány – kisebb kommunikációs botlás után – új alaptantervnek nevezi a szöveget, valójában nem az. Ugyanis teljesen egészében hiányzik a bevezetőjéből a korábban Csépe Valéria pszichológus akadémikusék által összeállított, több mint ötvenoldalas általános bevezető, amely rögzíti például az új változat módosult szemléletét, alapelveit, kitűzéseit, a tanár, a diák, a szülő és az iskola viszonyrendszerének, az értékelésnek és visszajelzésnek az elveit, emellett részletesebben is leírja például az egyes tantárgyak legfontosabb elvárásait.
Enélkül a rész nélkül az NPK szerint viszont hiányzik a koherencia az egész alaptantervből.
Nagy gondnak tartja a hvg információi szerint az NPK elnöksége azt is, hogy az anyag nem számol külön emelt és nem emelt szintű kerettantervekkel, úgyhogy, bár a szervezet összességében továbbra is elkötelezett egy új Nat bevezetése mellett, az semmiképpen nem ez a változat lenne.
Megszűnő tantárgyak, új költők, kevesebb óra - itt vannak a részletek az új NAT-ról
Lesznek olyan tárgyak, amik teljesen átalakulnak és korábbinál hangsúlyosabban jelenik meg Wass Albert és Szabó Magda, a hamarosan megjelenő Nemzeti alaptantervben (NAT) - tudta meg a Magyar Nemzet.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
